Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) február 24-i ülésén az új polgári törvénykönyvnek (Ptk.) a közszereplők bírálhatóságáról szóló rendelkezését – értesült az Index több, egymástól független forrásból. Úgy tudják, a testület 8:7 arányban döntött, és jelenleg a különvéleményeket fogalmazzák a kisebbségben maradt bírák. Az új Ptk. egyébként március 15-én lép hatályba.

Ezt mások is megerősítették, hangsúlyozva: formálisan még nem született meg a döntés. Azt ugyanis hivatalosan csak a testület jövő heti teljes ülésén hozzák meg, és ez a kérdés az AB napirendjén valóban szerepel is. A határozatot tehát csak parafálták, annak tartalma érdemben viszont már nem fog változni. Forrásaink mindazonáltal sajnálatosnak nevezték, hogy az AB-ről – már nem először – információk szivároghatnak ki.

Mit kezdeményezett az ombudsman?

A Ptk. kimondja: a „közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja”. A korábbi ombudsman emiatt még tavaly nyáron az Alkotmánybírósághoz fordult, mert ez a rendelkezés szerinte korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát.

Ez a passzus egyértelműen a közszereplőket védi – mutatott rá Szabó Máté volt alapjogi biztos –, ugyanis őket erőteljesebben bírálni csak úgy lehet, hogy az ne sértse az érintett emberi méltóságot, a személyiségi jogokat pedig csak a szükséges és arányos mértékben korlátozza. Miután ezt az alaptörvény is tartalmazza – a szerint a „véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére” –, e pontokat az AB érdemben nem vizsgálhatja.

Szabó Máté ezért kizárólag azért kezdeményezhetett normakontrollt, mert a Ptk. szerint a bírálat feltétele a méltányolható közérdek is, és az alkotmánybírák nyilván ezt a passzust semmisítették meg.

Az ombudsman szerint egyébként a közszereplők – különösen a közhatalmat gyakorlók – bírálhatósága minden esetben közérdek, másként nem beszélhetünk a „közügyek szabad vitatását biztosító” alapjogokról. Ezért úgy látja, indokolatlan előírni, hogy például egy politikust csak abban az esetben lehessen kritikával illetni, ha ahhoz valamilyen nevesített közérdek fűződik. Azt pedig végképp elfogadhatatlannak tartja, hogy ehhez a „méltányolható” jelzőt is hozzátegyék, mert nem méltányolható közérdek, az az álláspontja szerint nem létezik.

Az alapvető jogok biztosához ezzel kapcsolatban több panaszos fordult, köztük két parlamenti képviselő és egy civil jogvédő szervezet is. Szabó Máté osztotta az aggályaikat, ezért utólagos normakontrollt kezdeményezett az AB-nél.

Az új alaptörvény behatárolta a testület mozgásterét is. Az AB korábban kimondta ugyan, hogy a közhatalom gyakorlói a szélsőséges véleményt, a kritikát annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül kötelesek tűrni, ám időközben az alkotmányba emelték: emberi méltóságuk nem sérülhet.

Az pedig jogértelmezés kérdése lesz, hogy ez pontosan mit jelent. A bírói gyakorlat dönti majd el, hogy lehet-e egy politikust hazugnak, csalónak, tolvajnak vagy hazaárulónak minősíteni, mert ezek a fordulatok általában alkalmasak lehetnek az emberi méltóság megsértésére. Efféle jelzőkkel egyébként a közszereplők ma is elég gyakran illetik vetélytársaikat.

Az alaptörvényben van más is: a „véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére”. Itt különösen a „magyar nemzet” érdekes, mert erre a rendelkezésre hivatkozással Petőfit vagy Vörösmartyt – és más költő- vagy írótársaikat – is elmarasztalhatnák.

„Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván” – írta Petőfi. Vörösmarty pedig azt vetette papírra: „Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok”.

A sértett közösséghez tartozó személyek az új Ptk. szerint jogosultak lesznek „a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni”. Ez nem kevés fejtörést okozhat majd a személyiségi jogi ügyekben eljáró bírák számára például akkor, ha valaki a Kossuth-díjas író, Kertész Ákos kijelentése miatt kezdeményez pert, aki azt állította, hogy a magyar genetikailag alattvaló. 

Alkotmánybíróság