Fél évvel az MSZP-frakcióból történt kiválásuk után sem alakíthattak parlamenti képviselőcsoportot a Demokratikus Koalíció tagjai, ezért tavaly áprilisban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak. A testület kedden teljes ülésen tárgyal a beadványról, de hogy születik-e döntés, arról nem tudunk.

A képviselőkazokat a házszabályi rendelkezéseket támadják, amelyeket néhány nappal azt megelőzően fogadott el az országgyűlés, hogy a korábbi szabályok szerinti frakcióalakítási moratórium lejárt. A cél tehát egyértelműen az volt, hogy megakadályozzák a Gyurcsány Ferenc vezette új párt önálló frakciójának létrehozását.

Egyébként már a pártszakadáskor vita folyt arról, hogy lehet-e hivatalos képviselőcsoportja a DK-nak. Korábban az MDF szétválásakor senki nem vitatta, hogy két frakció alakulhat, ám 1996-ban más volt a helyzet – érveltek kormányoldalon. Az MSZP frakciója ugyanis nem szűnt meg, hanem abból tíz képviselő kilépett.

Az Országgyűlés alkotmányügyi és ügyrendi bizottsága ezért 2011 őszén úgy döntött, hogy a DK esetében is az általános szabályt kell alkalmazni: a valamely frakcióból kilépett vagy kizárt képviselő csak hat hónap múlva csatlakozhat másik csoporthoz. Azt ugyanakkor senki nem vitatta, hogy fél év múltán Gyurcsányék megalakíthatják majd a saját frakciójukat.

A kormánypárti többség azonban 2012 áprilisában – alig pár nappal a hat hónap letelte előtt – ezt egy huszárvágással megakadályozta. A házszabályi rendelkezések módosításával kimondták: „képviselőcsoport alakítására a képviselők előző általános választásán országos pártlistát állító és mandátumot szerző” képviselők jogosultak. Ugyanakkor a frakció létrehozásához szükséges létszámot tízről tizenkettőre emelték, tehát a DK számára még egy teljesíthetetlen feltételt szabtak.

A DK alkotmánybírósági beadványában állítja, hogy a módosítások sértik az alaptörvénynek azon pontjait, amelyek szerint a képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, s „tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak”. Hangsúlyozzák emellett, hogy nem volt alkotmányos indoka a frakcióalakításhoz szükséges létszám emelésének.

Az AB-nek most azt kell eldöntenie, miként értelmezi az alaptörvény a képviselőkre vonatkozó passzusait. A bírák egyébként nem először szembesülnek ilyenféle kérdéssel, mert 1998-ban a MIÉP fordult a testülethez. Miután a párt összesen csak tizennégy mandátumot szerzett az országos listán, nem alakíthatott frakciót, az AB viszont felülírta a Házszabályt.

„A parlamentben képviselt pártoknak egyenjogúaknak kell lenniük és igényük van arra, hogy a pártok sajátos feladataihoz szükséges jogok teljességét élvezhessék” – mondta ki 1998-ban az AB. Igaz, az alaptörvény negyedik módosításának keddi hatályba lépésével ez a határozat is semmis, némi támpontul azért szolgálhat arról, miként vélekedett erről az ügyről az akkor Sólyom László vezette testület.

Figyelemre méltó az is, hogy hangsúlyozták: a „képviselői feladat ellátásához szükséges jogok és szervezeti feltételek tekintetében nem lehet a képviselők között aszerint különbséget tenni, hogy milyen módon nyerték el mandátumukat”. Ebből meg az következnék, hogy nem lehet listás mandátumhoz kötni a frakcióalakítási jogot.

De a bírák a pártszakadásra is gondoltak: „ha a parlamenti ciklus tartama alatt pártok szétválnak, új pártok alakulnak stb., s a képviselők ezeknek (…) a választáskor még nem létező új pártoknak a képviseletét látják el az Országgyűlésben, úgy ezen pártok legitimációja (…) nem közvetlenül a választók akaratából, hanem a képviselők legitimációjából ered”. A mandátum pedig szabad, amitől senkit nem foszthatnak meg azért, ha egy frakcióból kilép vagy másikat alakít.

A korábbi határozatok alapján az ügy tehát egyértelműnek tűnik, de hogy a mostani AB miként vélekedik minderről, azt nehéz lenne előre kiszámítani. A helyzet pikantériája egyébként, hogy az alkotmányügyi és ügyrendi bizottságot korábban az a Salamon László vezette, akinek most alkotmánybíróként kell értékelnie a történteket. Például azt, hogy miközben a bizottság 2011 őszén leszögezte: fél év múlva Gyurcsányéknak lehet frakciója, a kétharmad később átírta a Házszabályt. 

Jogi összeférhetetlenség Salamon esetében persze valószínűleg nincs, de ha részt vesz a döntésben, az legalábbis aggályos lehet.