Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala pénteken közölte: a módosított szabályozás korlátozza a választottbírósági út igénybe vételét; kizárja olyan ügyekben, amelyekben a jogvita tárgya a nemzeti vagyonról szóló törvény hatálya alá tartozó, Magyarország határa által körbezárt területen lévő nemzeti vagyon, illetve azzal kapcsolatos bármely jog, igény, követelés. A nemzeti vagyonnal rendelkezni jogosult e jogviták eldöntésére választottbírósági eljárást nem köthet ki. 

Szabó Máté szerint ez a szabályozás több olyan nemzetközi szerződésbe ütközik, amelynek Magyarország is részese, sérti például a nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodásról szóló európai egyezményt, valamint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt.

Az alapvető jogok biztosa kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, a kifogásolt rendelkezések nemzetközi szerződésekbe ütköznek, és semmisítse meg őket.

Az ombudsman álláspontja szerint a módosítás szövegének nem egyértelmű megfogalmazása sérti az alaptörvényből levezetett jogbiztonság elvét is, jelenlegi formájában ugyanis úgy is értelmezhető, hogy elvileg érvénytelenné tenné minden olyan szerződés választottbírósági kikötését, amelyet a törvény módosításának hatályba lépését megelőzően kötöttek. Az ombudsman ezért azt is indítványozta, hogy az érintett rendelkezéseket ebből a szempontból is vizsgálja felül az Alkotmánybíróság.

A közlemény azt is tartalmazza: a választottbíróság a nemzetközi vagy gazdasági, kereskedelmi jogvitákban eljáró olyan pártatlan és független bíróság, amelynek speciális ismeretekkel rendelkező bíráját a felek közösen választják ki. A választottbíróságok döntéseit az állam elismeri és végrehajtja, a külföldi választottbíróságok döntéseinek végrehajtásáról nemzetközi egyezmény rendelkezik.