Az általános vélekedés az egészségügyről ma az, hogy a problémák oka az orvosok alacsony fizetése, ami az orvosokat arra készteti, hogy külföldre menjenek dolgozni, emiatt aztán itthon kevés marad belőlük. Ám Magyarországon az ezer lakosra jutó orvosok száma több, mint Angliában, az USA-ban vagy Finnországban – írja az Index.hu

Van tehát pénz a magyar egészségügyben, csak rosszul osztják el. Az orvosok közalkalmazotti bére megdöbbentően kevés, a magyar átlagbér környékén van, és több évtizedes gyakorlattal sem több a kétszeresénél. A rezidensek korábban annyit kerestek, mint a nővérek, ezért komplett orvosis évfolyamok hagyták el az országot. A Magyar Rezidens Szövetség által kiharcolt 100 000 forintos ösztöndíjuknak köszönhetően ma viszont a legjobban keresőkké váltak az orvosok között, egy rezidens többet keres, mint egy szakorvos.

Az átlagos orvos mindazonáltal keveset keres. Ha több pénzt akar, be kell lépnie a másodlagos orvospiacok valamelyikére. Munkaidő után ügyeletet vállalni, magánrendelőt tartani, és persze elfogadni a hálapénzt. Becslések szerint évi 70 milliárd forint hálapénzt fizetnek a magyar betegek az orvosaiknak. Az orvosok 20 százaléka viheti haza a hálapénz 80 százalékát.

A hálapénz-hierarchia tetején az intézetvezetők, osztályvezetők és a sztárorvosok vannak, akik úgy rendelkeznek a kórházi műtőkapacitások fölött, mintha az a sajátjuk lenne. Holott a társadalombiztosítás fizeti az eszközöket, az anyagot, az ápolónőt, de még a takarítónőt is. A  sztárorvosok kétszer-háromszor többet keresnek, mint nyugat-európai kollégáik. A hierarchia alján álló fiatal szakorvosok, az elszegényedett vidéken dolgozók és a becsületes szentek jó, ha a tizedét kapják. A sztárorvosok egy másik jövedelemforrása a beszállítóktól kapott kenőpénz.

Mivel a műtőkapacitásokat saját hűbérbirtokukként kezelik, a presztízs fenntartása miatt más orvos sem végezhet bonyolultabb vagy korszerűbb műtétet, mint az osztályvezető. 

Nem orvosból van kevés, hanem nővérből. A jó ellátáshoz csaknem kétszer annyi nővérre lenne szükség, mint amennyi jelenleg dolgozik. Pillanatnyilag 4000 ápolónő hiányzik a kórházakból. Az orvosok emiatt ahelyett, hogy diagnosztizálnának, terápiát határoznának meg és műtenének, az ápolók munkáját is ellátják – gépelnek, szerveznek és infúziót kötnek be.

És hogy miért van nővérhiány? Mert az ő bérezésük még az orvosokénál is nyomorúságosabb. Szó szerint. A többség nettó 100-130 000 forintot keres, ami alig több, mint más helyen egy takarítónő bére.

Magyarországon a nővérek a szabadnapjukon takarítani vagy öreget ápolni járnak, így keresik meg a magyar átlagbért. A középkorúak pályaelhagyók lesznek, mert eladóként vagy villamosvezetőként éjszakázás nélkül is jobban keresnek. A maradókra ezért sokkal több munka vár.