A Bem rakparton megtartott felhívó akción a fiatal aktivisták olajosra mázolva, a gáz- és az atomenergiától beszennyezve adták az érdeklődők tudtára, hogy hazánk olaj- és gázfüggősége jelenleg 80 százalékos, az aláírt paksi megállapodással villamosenergia-termelésünk függősége a 2030-as években szintén megközelítheti a 80 százalékot.

Reviczky Zsolt / Népszabadság

Bozsó Brigitta, a Greenpeace klíma- és energia kampányfelelőse elmondta, hogy a parlamenti választások tétje a paksi beruházás megállítása, hiszen a kormány – a Parlament és a nyilvánosság kihagyásával – rohamtempóban állapodott meg az orosz állammal a paksi hitelszerződésről.

– Miközben az Európai Unió az ukrán válság kapcsán minden erőt bevet az oroszoktól való energiafüggőség minimalizálására - fogalmazott Bozsó -, hazánk kormánya egyre szorosabban köt minket Oroszországhoz. Ez ma Magyarország legfontosabb környezetvédelmi és gazdasági kérdése, és valójában az évszázad legrosszabb beruházása. Az atomenergia a múlt, a megújuló energia a jövő.

Az aktivisták egy gázzal, egy olajjal és egy uránnal "töltött" jelképes hordót püfölve fejezték ki nemtetszésüket, mögöttük a parlament épülete magasodott. A hordók tetejére színes festéket öntöttek, így azok a dobolás hatására szanaszét fröccsentek.

A Greenpeace azt is kifejezésre juttatta, hogy a majdnem teljes függés helyett az országot 75 százalékban tiszta energiával lehetne ellátni, de az elmúlt négy év alatt az ígérgetésen kívül semmi nem történt. - A választások tétje az is - mondta Bozsó Brigitta -, hogy a szavazók áldásukat adják-e a kormány indoklást nélkülöző, múlt századi energiapolitikájára.

Végül elhangzott, hogy az EU az ukrán események hatására szankciókat helyezett kilátásba Oroszországgal szemben, Csehország, Finnország, Svédország és Nagy-Britannia is visszalép a Roszatommal való együttműködéstől. De Magyarország fenntartások nélkül szorosabbra fűzi függését Oroszországtól. "Biztos, hogy jó irányba haladunk?" - tették fel a kérdést, miközben a festékkel összekent, gázmaszkos fiatalok a hordókat püfölték.

A paksi áram nem lesz olcsó, hangsúlyozták a demonstráción. A legoptimistább számítások szerint is több mint 100 euróba kerül egy megawatt/óra előállítása, ami azt jelenti, hogy az ország 31 Ft/kWh áron jut hozzá a villamosenergiához. A nap- és szélenergiából termelt villamosenergia kötelező átvételi ára jelenleg 22-36 Ft/kWh a csúcsidőszakban. A megújuló energia munkahelyteremtő hatása sokszorosa az atomenergiáénak. Németországban a megújulóenergia-szektor kétszer annyi munkahelyet tart el, mint az energetikai ágazat többi szegmense együttvéve.

Egyes számításokból az is kiderül, hogy a szélenergia már most versenyképes Paks árával. Spanyolországban például az idei év első negyedében a megnövekedett megújuló-termelés miatt csaknem a felére csökkent az áram nagykereskedelmi ára (52 euró/MWh-ról 26 euró/MWH-ra). 

Összegzésként elhangzott, hogy a kormánynak nem lenne szabad Magyarországot szinte teljesen kiszolgáltatnia az orosz energiaforrásoknak és technológiáknak, miközben a hazai tiszta energia parlagon hever.