A 28 kérdésből a Nemzeti Választási Bizottság, illetve a Kúria négyet engedett át: a tankötelezettség korhatárának 18 évre emelésére, a kötelező kamarai hozzájárulásra, a nyugdíjkorhatárt betöltött képviselők nyugellátásának elvonására, valamint a rászoruló gyermekek ingyenes étkeztetésére vonatkozó kérdésben tehát megnyílt az út a népszavazás előtt. Csakhogy az első ügyben a múlt hétre nem jött össze a kétszázezer aláírás, szerdára pedig a második esetében is kiderült, hogy nincs elég támogató. Vagyis: kilencvenezernél kevesebben szeretnének referendumot.

Október közepéig gyűjthetik viszont a képviselői nyugdíjakra, míg november elejéig a gyermekek étkeztetésére vonatkozó kezdeményezés kapcsán az aláírásokat. Bizonyos azonban, hogy ezekben a kérdésekben sem sikerül a népszavazás elrendeléséhez szüksége számú, tehát legalább kétszázezer aláírást megszerezni. Amúgy a rendszerbontást hirdető Új Magyar Köztársaság vezetői sem remélik, hogy ennyi összejöhet, hiszen korábban – az első kérdés kudarca után – úgy nyilatkoztak, hogy a közreműködőkre bízzák, folytatják-e az akciót.

Kulka János a rendszerbontást meghirdető Új Magyar Köztársaság megalakulásakor, 2015. március 15-én Veres Viktor / Népszabadság

Ezeknél voltak azonban ütősebb témák is. Ilyen lehetett például az, hogy a minimálbér igazodjék-e a mindenkori létminimumhoz, legyen-e útdíj a fővárost elkerülő útszakaszokon, hozzák-e nyilvánosságra az ügynökaktákat, illetve a védett földterületek maradjanak-e állami tulajdonban. Hasonlóképpen izgalmas felvetés volt, hogy a politikusfeleségek vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános, s ne vonhassák ki az uniós pénzből finanszírozott beruházásokat a közbeszerzési eljárásra vonatkozó szabályok alól, s ne telepítsenek kormányzati szerveket a budai Várba.

Ám a Nemzeti Választási Bizottság vagy a Kúria úgy döntött, hogy ilyen kérdéseket – többek között az egyértelműség hiányára, illetve arra hivatkozva, hogy a felvetés érinti a költségvetést, esetleg nem tartozik a parlament hatáskörébe – nem lehet népszavazásra bocsátani. A határozatok azonban vitathatók, hiszen alig van olyan ügy, amelynek ne lenne valamilyen költségvetési vonzata. Másfelől fura érvelés, hogy az országgyűlésnek nincs köze ahhoz, miként hasznosítják a világörökség részét képező várnegyedet.

Függőben van viszont a boltok vasárnapi zárva tartásával kapcsolatos kezdeményezés. Erről a civilek és az MSZP is szeretne népszavazást tartani, ám a Nemzeti Választási Bizottság mindkét beadványt visszautasította, mert egy magánszemély beelőzött, akinek a kérdését különben elfogadhatatlannak minősítették. Most a Kúrián a sor, hogy igazságot tegyen, és a legfőbb bírói fórum a hónap végére ígérte a döntést. Ebben az ügyben viszont van esély arra, hogy bárki is legyen a kedvezményezett, négy hónap alatt összegyűjtheti a kétszázezer aláírást.