A CryptTalk magyar hívástitkosító szolgáltatást kifejlesztő cég vezetője szerint hasonló szabályozás egyedül Észak-Koreában működik, a nyugati világban még az ötlet szintjén sem merült föl ilyen tilalom.

Alig pár napos hír, hogy a Magyar Innovációs Szövetség 2015. évi Startup Innovációs díjában részesült az Arenim Technologies, a CryptTalk fejlesztője – az elismerést a parlamentben vehették át Kövér László házelnöktől, illetve Pálinkás Józseftől, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökétől. Ugyanezekben a napokban merült föl, hogy az Orbán-kormány betiltaná a hasonló szolgáltatásokat, aki pedig vét a szabály ellen, az akár kétéves börtönbüntetésre is számíthat.

Ez utóbbi szankció a pénteki ötpárti egyeztetés után kimarad a terrorellenes törvénycsomagból, maga a tilalom viszont maradna, a szolgáltatókat pedig arra köteleznék, hogy biztosítsanak hátsó kapus hozzáférést a programok felhasználásával zajló kommunikációhoz. Kun Szabolcs vezérigazgató szerint ehhez az ő esetükben egy új terméket kellene létrehozni, a CryptTalk ugyanis úgy működik, hogy maga a cég sem tudja visszafejteni a kommunikációt.

Az Arenim Technologies operatív központja egyébként a sokkal személyiségijog-központúbb Svédországban van (a fejlesztés viszont továbbra is Magyarországon), ennek ellenére a vezérigazgató kérdésünkre úgy foglalt állást: ha nem lesz jogszerű a működésük Magyarországon, akkor nem fognak háborúzni vagy kiskapukat keresni, leállítják az itteni szolgáltatást (30 országban vannak jelen, tehát valószínűleg túlélik, bár nyilvánvalóan jelentős lesz az anyagi veszteségük, hiszen például az OTP Bank is az ügyfelük).

Kun Szabolcs kérdésünkre megjegyezte: a kormány által bevezetni tervezetthez hasonló szigor csak Észak-Koreában érvényesül, még a kínai szabályozás is enyhébb, a nyugati kultúrkörben pedig még az ötlet szintjén sem merült fel a hívástitkosítás teljes körű tiltása.