Szijjártó Péter Vlagyimir Tyitov orosz külügyminiszter-helyettessel közös, a megbeszélésük után tartott sajtótájékoztatón egyértelműnek nevezte, hogy a terrorszervezetek a menekülthullámot kihasználva harcosokat küldenek Európába, ahol „a bevándorlási válság következtében megjelent a terror”.

Napi szinten 6-10 ezer illegális bevándorló áramlik az EU területére, jórészt ellenőrizetlenül, ami komoly biztonsági kockázatot jelent – fejtegette Szijjártó. Szerinte egyre több európai politikus kezdi ezt belátni, de „sokkoló”, hogy még mindig vannak, akik a nyitott határok mellett érvelnek.

Szíriában mielőbb tűzszünetet kell elérni, de Oroszország nélkül nem lehet rendezni a válságot – vélekedett a miniszter, és üdvözölte az átfogó megoldást kereső bécsi tárgyalásokat. Ugyanakkor szintén átfogó megállapodást sürgetett Moszkva és a transzatlanti közösség között, mondván: csak koordinált akcióval lehet végső győzelmet aratni a terror és az Iszlám Állam fölött.

Magyarország érdeke a schengeni zóna fennmaradása, és visszautasítunk minden kísérletet egy „mini Schengen” létrehozására – jelentette ki a miniszter. Egyszersmind szorgalmazta a gazdasági együttműködést az EU és az Oroszország vezette Eurázsiai Gazdasági Unió között.

Szavai szerint az Oroszország elleni uniós szankciók és a válaszul életbe léptetett orosz behozatali tilalmak az európai gazdaságot is súlyosan érintik: az elmúlt két évben a magyar vállalatok két és fél milliárd dollárnyi oroszországi exportlehetőséget veszítettek el.

A paksi atomerőmű-bővítésről kötött orosz–magyar szerződés minden tekintetben megfelel az európai és a magyar jogszabályoknak – állította Szijjártó, aki szerint az Európai Bizottság politikai alapon választja ki, hogy milyen energetikai beruházásba köt bele, és milyenbe nem.

A finnországi erőműprojekt ellen nincs, a paksival szemben viszont van kifogása – idézett egy példát, és kijelentette: a Bizottság nemcsak a paksi projektnek, hanem az európai vállalati érdekeket sértő rezsicsökkentésnek is hadat akar üzenni. Ugyanakkor egy kérdésre válaszolva némi bizonytalansággal közölte: úgy tudja, hogy a magyar kormány még nem hívott le pénzt a paksi építkezésre nyújtott orosz államhitelből.