Az egyetem sem segít Szeged környezetén

A jelentős uniós támogatások ellenére a magyar gazdaság csak minimálisan növekedett az európai uniós csatlakozás után. A Dél-Alföldön a megyeszékhelyekhez kötődő járások is csak közepesen versenyképesek. Ahol nincs külföldi befektető által működtetett feldolgozó üzem, ott alacsony a foglalkoztatottság és a jövedelem. A Szegedi Tudományegyetemnek is alig jut szerep a gazdaságfejlesztésben.

Ezt Lengyel Imre, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaság- és vállalkozásfejlesztési Központjának professzora a saját kutatásaikra hivatkozva állította egy szakmai konferencián. A szegedma.hu tudósítása szerint a szegedi járás a 175. vizsgált járás közül a 35. helyen áll. Közel sem zárkózott föl olyan mértékben, mint amennyit a felhasznált európai uniós támogatások lehetővé tettek volna. A visegrádi országok között immár Magyarország teljesít legrosszabbul az európai felzárkózásban.

A szegedi járás is olyan, mint más, közepes versenyképességű kistérségek: a jövedelem az országos átlaghoz közeli. A foglalkoztatási ráta alig 50-55 százalék. Sok a diplomás, sok az egyéni vállalkozás - de a társas vállalkozások, amelyek másokat is foglalkoztatnának, kevesen vannak.

A regionális kutató szerint hiába magas például az internet-előfizetések száma, hiába sok a diplomás, ennek érdemi gazdaságfejlesztő hatása nem látszik.

A gazdaság ott fejlődik, ahol jelentős külföldi befektetők jelentős foglalkoztatást valósítanak meg, és tisztességesen megfizetik az alkalmazottaikat. A kutatások a tapasztalati tényeket számszerűsítették: ilyen járások a főváros vonzáskörzetében, a Nyugat- és Észak-Dunántúlon vannak. Az esztergomi, az oroszlányi vagy a balatonalmádi régióban nincs számottevő  felsőoktatás, a térség mégis versenyképes.

 

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.