Az államé lehet az FCSM

közműcégek Budapest államosítás rezsi

A fővárosi önkormányzat helyett az állam venné meg a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 25 százalék plusz 1 szavazatos részvénypakettjét a német és francia tulajdonosoktól. A két kisebbségi részvénytulajdonos pedig nagy valószínűséggel eladja azt. Erre utal a cég múlt heti közgyűlésének döntése, hogy szinte az egész nyereséget kiveszik a cégből.

A tavalyi eredmény után a külföldi tulajdonosok négymilliárdot tehetnek zsebre osztalékként
Szabó Bernadett / Népszabadság

Az FCSM tavaly 4,654 milliárd forint adózott eredményt ért el, amelyből 4,537 milliárd forintot osztanak szét a befektetők között. Az osztalékelsőbbséggel bíró kisebbségi befektetők – a német Berlinwasser Holding és a francia Veolia Environment –4,03 milliárd forint osztalékot zsebelhet be, míg a cég 75 százalékát birtokló fővárosi önkormányzat 500 milliót. Az eredménytartalékba alig 117 milliót utalnak, ellentétben a tavalyi döntéssel, amikor 2,82 milliárdot hagytak benn a cégben. Akkor a több mint hétmilliárdos eredményből az ideinél kevesebbet – 4,2 milliárdot – vettek ki osztalékként. A külföldi konzorcium 3,8 milliárdot, a főváros 350 milliót kapott. Csatornahasználati díjként viszont 2,5 milliárdot fizettek a fővárosnak tavaly. (A 2011-ben teljes egészében fővárosi tulajdonba került csepeli szennyvíztisztítónak további 2,8 milliárdot fizettek szolgáltatási díjként.) Így volt ez korábban is: a fővárosnak többnyire a külföldi befektetőkhöz képest csekély osztalékkal kellett beérnie, viszont a használati és szolgáltatási díjak együtt több milliárdot tettek ki.

Tarlós István főpolgármester már a Fővárosi Vízművek Zrt. kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásakor – 2012 tavaszán – bejelentette: a következő célpont az FCSM lesz. A főpolgármester egy cégbe vonta volna össze a víziközműcégeket – vízmű, szennyvíztisztító, csatornázási művek, szippantósok –, ám a vízművekben ragadt tulajdonosi kölcsön ráébresztette, hogy az önkormányzat kontójára már aligha vehetnek bármit is. A kormány ekkor előzékenyen felajánlotta a segítségét: megveszi a főváros helyett a Főgáz és az FCSM külföldi kézbe került tulajdonrészét. Így is lett, illetve lesz. Az állami tulajdonban lévő MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tavaly december közepén vette meg a német RWE tulajdonában lévő 49,83 százalékos Főgáz Zrt. részvénypakettjét 41 milliárd forintért. De nem állt meg itt: januárban a főváros tulajdonrészére is bejelentette igényét. Az üzletet július 31-ig kell lebonyolítani.Már azt is tudni vélik, hogy Koncz László vezérigazgatót az MVM által delegált új helyettese, Laczó Sándor váltja.

Hasonló forgatókönyv valósulhat meg az FCSM esetében is. A 25 százalék plusz 1 szavazatos részvénypakettet 1997-ben 16,5 milliárdért adta el a főváros. A visszavásárlást célzó tárgyalásokat – a vízművekkel párhuzamosan – 2011 tavaszán kezdeményezte az önkormányzat, de nem ért célba. Az állam sincs könnyű helyzetben: a cég 25 évre kötött privatizációs szerződése 2022-ben jár le, amikor a vízművek szerződéséhez hasonlatosan mintegy 17-19 milliárd illeti meg a kisebbségi befektetőket a tulajdonrészért cserébe. A menedzsmentjogokkal megfejelt kisebbségi részvényhányad értékét Tarlós korábban 70-100 milliárd forintra becsülte, üzleti körök 20-40 milliárdra árazták. A Fővárosi Vízművek hasonló nagyságú részvénypakettjéért két éve 15,1 milliárdot fizetett a főváros.

A két külföldi befektető aligha hagyja magát aprópénzzel kifizetni. Osztalékuk garantált, még akkor is, ha a cég veszteségessé válna. A privatizációs szerződés ugyanis 2000-ig évi 18 százalékos ﬁx hozamot, ezt követően pedig a 18 százalék inflációval növelt értékét biztosítja a befektetett tőke után. Az FCSM-részvények eladásával a Suez után a másik nagy francia közműcéget, a Veoliát is kiszorítanák a fővárosi piacról. A Veolia egyébként már 2011-ben is tárgyalóasztalhoz ült a fővárossal, akkor a csepeli szennyvíztisztítóban lévő leányvállalata tulajdonhányadát kérte a főváros.

Az önkormányzat sokat veszíthet az üzleten. Az osztalék mellett a tulajdonában maradt ingatlanok és eszközök használatáért évi 1,8–5,3 milliárdot fizetett a cég a nyereség terhére. S most a Főgáz-osztalék után az FCSM-pénz is veszőben. De az ügyet jól ismerők szerint az is előfordulhat, hogy a harmadik Orbán-kormány a tulajdoni hányadot visszaadja a fővárosnak. Cserébe viszont a Főgáz fővárosi tulajdonrészét kéri, esetleg a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt-t. Mindkettőben lenne ráció. A Főgáz a budapesti hálózaton túl értékes országos kereskedelmi jogokkal is bír, míg az FKF bekebelezésével kiteljesedhet az állami hulladékkezelési monopólium. Az FCSM pedig egyesülhetne az immáron fővárosi kézbe került vízművekkel és a szennyvíztisztítóval. De az is lehet, hogy az állam a Főgázhoz hasonlóan az FCSM egészét akarja, és akkor a fővárosi részvényekért cserébe átvállalná a BKV egyre nehezebben refinanszírozható adósságállományát. A döntések még ebben az önkormányzati ciklusban megszülethetnek.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.