Megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a bírósági határozatot, amely arra hivatkozással tiltott be egy 2014. február 8-ra, a budapesti Vérmezőre tervezett rendezvényt, hogy az esetleg sértheti a második világháború áldozatainak és a még élő hozzátartozóknak az emberi méltósághoz való jogát. Az Ab szerint a rendőrség és a bíróság is tévesen hivatkozott a gyülekezési törvény azon szakaszára, amely kimondja, hogy e „jog gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével". E rendelkezést általános tiltó okként értelmezték, amit az alkotmánybírák helytelennek minősítettek.

Az Ab álláspontja: a gyülekezés során felmerülő lehetséges veszélyforrásokra, mások jogainak sérelmére vonatkozó távoli hivatkozások nem adhatnak alapot arra, hogy a jogalkalmazó előzetesen tiltson meg demonstrációt. A testület mindazonáltal jóval megengedőbbnek bizonyult kedden, amikor nyilvánosan kihirdetett végzésében leszögezte, nem alaptörvény-ellenes az a bírósági döntés, amely szerint nem lehet tüntetni a kormányfő Cinege utcai rezidenciája előtt, mert a rendezvény esetleg sértheti a privátszférához való jogot.

A bírák ezzel kapcsolatban megállapították, hogy a demonstráció megtartását előzetesen tiltó döntésében a rendőrség és a bíróság kétségkívül kibővítette a gyülekezési törvényben szereplő tilalmi okokat. Vagyis: egy feloszlatási okot vettek figyelembe, tehát arra hivatkozással tiltottak, hogy a tüntetés nem járhat mások jogainak sérelmével. A gyülekezési jog ilyen jellegű korlátozására azért kerülhetett sor – fogalmaztak –, mert a jogalkalmazók alapjogok, tehát a magánélethez és a gyülekezéshez való jog összeütközésével szembesültek, amelyet jogértelmezéssel próbáltak feloldani.

Érdekes, hogy a neonáci tüntetés kapcsán ezt a szempontot egészen másként értelmezték, miközben ugyanúgy kérdéses lehet, miként viszonyul mások emberi méltósághoz való joga a gyülekezési joghoz. A két helyzet között a különbség az általunk megkérdezett szakértők szerint az, hogy az egyik esetben a miniszterelnök házáról van szó, és az oda szervezett tüntetés kapcsán az alkotmánybírók fegyelmezetten tették a dolgukat.

Jól döntöttek viszont a neonácik ügyében – állítják forrásaink –, mert későbbi potenciális kockázatokra hivatkozva nem lehet betiltani egy tüntetést. Az alkotmánybírák viszont legalább annyiban konzekvensnek bizonyultak, hogy másodjára is megállapították: a törvényalkotó nem szabályozta a gyülekezések békés jellegét megfelelően biztosító garanciális szabályokat, valamint hiányoznak az alapjogok összeütközésének feloldását szolgáló olyan törvényi rendelkezések, amelyek biztosítják az ütköző alapjogok lehető legkisebb korlátozás melletti egyidejű érvényesülését. Mindezek miatt az Ab felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotási feladatának 2016. december 31-ig tegyen eleget.