Az Alkotmánybíróság nem lehet akadály

Az Alkotmánybíróság nem akadályozhatja meg a hatékony kormányzati intézkedéseket, feladata az, hogy megvonja a politikai mérlegelés alkotmányos kereteit, amelyeken belül még jogállami egy jogalkotói döntés – nyilatkozta Lenkovics Barnabás, az AB napokban hivatalba lépett új elnöke.

Lenkovics az MTI-nek azt mondta: más a tartalma, az eszköztára az emberi jogok oltalmazásának és az alkotmánybíráskodásnak egy nagyobb teljesítőképességű gazdag, és egy szegény országban, más egy konszolidált időszakban, mint súlyos válság idején.

Az AB új elnöke arról is beszélt, hogy a testület nemcsak megsemmisíthet törvényeket, többféleképpen fel lehet lépni a törvényalkotás megoldásaival szemben. Ha az alkotmányos intézmények között megvan a jogállami együttműködés, a kölcsönös tisztelet és bizalom, akkor ezek a jelzések is elérhetik céljukat – vélte.

Szerinte az Ab nem lehet tekintettel a tevékenységét érintő politikai értékelésekre, ugyanakkor tudomásul kell venni, hogy a jog nem független a politikától, hiszen a törvényhozás politikai tevékenység.

Az új elnök tavaly decemberben a parlamenti eskütétele után azt mondta: a bizalom jelének tekintené, ha a testület visszakaphatná korábban elvett hatásköreit. Az Ab 2011 óta csak a korábbinál jóval szűkebb körben vizsgálhatja a központi költségvetéssel kapcsolatos alkotmányossági kérdéseket. Lenkovics Barnabás most leszögezte: az Ab visszakapott hatásköreivel is mértéktartóan, felelősségtudattal élne, tudatában van döntései költségvetési vonzatainak. A kérdés csak az, hogy a másik oldalon megvan-e a bizalom.

A hatáskörcsökkentéssel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy például az önkormányzati termőföldadó kivetésének lehetőségét sem vizsgálhatják, noha az sokakban aggodalmat váltott ki.

Az AB-nek különös óvatossággal kell eljárnia, hogy ne váljék egyfajta szuperbírósággá, legvégső fellebbezési fórummá, hiszen nem feladata egyes ügyekben az igazságszolgáltatás. Csak azokkal az ügyekkel foglalkozhat, ahol van alapjogi, alkotmányos probléma – hangsúlyozta, hozzátéve: ez az óvatosság fejeződik ki abban, hogy az alkotmányjogi panaszok 98 százalékát visszautasítják vagy elutasítják.

Szerinte az, hogy az utóbbi években több, politikusi múlttal rendelkező tagja lett a testületnek, hozzájárulhat az alkotmányossági problémák árnyaltabb megközelítéséhez.

Annak kapcsán, hogy az előző elnök, Paczolay Péter távozásával 14 tagúra csökkent a testület, Lenkovics Barnabás elmondta: szavazategyenlőség esetén, ha ez szükséges, élni fog elnöki, döntő szavazatával. Az Ab új elnöke valamivel többször szeretne megjelenni a nyilvánosság előtt, hogy megszemélyesítse az intézményt és megvilágítsa fontosabb döntéseit, azok hátterét a közügyek iránt érdeklődő polgárok számára.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.