Az alkotmánybírák döntik el, lehet-e népszavazás Paksról
Az új paksi atomerőművi blokkokról szóló népszavazási kezdeményezésről és a ténylegesen életfogytig tartó börtönbüntetésről is döntenie kell az Alkotmánybíróságnak. A testület hétfői ülésén egyebek mellett ezekről a kérdésekről is tárgyalt.
Népszavazást kezdeményezett az Együtt-PM, és azt kérdezték volna, „Egyetért-e Ön azzal, hogy az államadósságot növelő hitelből ne épüljenek új atomerőművi blokkok Magyarországon?”. A referendum azonban a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) és a Kúria szerint is megakadályozhatta volna a magyar és az orosz kormány közötti nemzetközi szerződés teljesítését, ezért a kérdés hitelesítését – miután az alaptörvénybe ütközik – megtagadták.
A pártszövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert úgy vélik, az egyezmény Magyarországra nézve nem tartalmaz olyan konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet befolyásolna az előterjesztett kérdésben tartandó népszavazás.
A beadvány szerint a felek csak együttműködnek a „Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében”. Így nem alkalmazható az alaptörvénynek az a kitétele – vélik –, amely szerint ,,nem lehet országos népszavazást tartani (…) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.
Az indítványozók ezért úgy látják, az NVB és a Kúria kiterjesztően értelmezte az alaptörvényt, s alkotmányellenesen korlátozták a népszavazáshoz való jogot. A végső szót az alkotmánybíráknak kell kimondaniuk.
Az első alkalommal nem életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket megvalósító elkövetővel szemben mérlegelést nem tűrő életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása nem felel meg az alkotmányos büntetőjogtól elvárt arányosság követelményének – állítja a Fővárosi Ítélőtábla.
Ez a Ruzsás Róbert vezette tanács szerint sérti a jogállamiság elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, az alapvető jogok korlátozhatatlanságához fűződő alapjogokat, az igazságszolgáltatás elvét, a bírói függetlenség elvét és a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogot.
Így az AB-nek kell döntenie arról, hogy a tényleges életfogytig – amit a strasbourgi emberi jogi bíróság korábban nemzetközi egyezményekkel ellentétes büntetési nemnek minősített – összeegyeztethető-e a magyar alaptörvénnyel.
Egy korábbi trafikos azt kifogásolja, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme egy korábbi döntés nyomán az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik, amelyet az állam koncessziós szerződéssel átengedhet. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti az alaptörvénynek a vállalkozáshoz való jogot deklaráló, valamint a tulajdonhoz fűződő jogot rögzítő cikkét is. Kérdéses, hogy az AB erről miként vélekedik.
Egy bíró az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény egészének megsemmisítését. Álláspontja szerint a szövetkezeti integráció aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a szövetkezeti hitelintézetek és tagjaik cselekvési autonómiáját, ezért sérti az alaptörvényt.
A törvény a hatálybalépésekor már bejegyzett és működő, többségi magántulajdonban álló Takarékbank Zrt. tulajdonosi viszonyaiba beavatkozva alapszabály-módosítást, tőkeemelést, részvénykibocsátást rendel el, ami a bíróság álláspontja szerint ellentétes a jogállamiság elvével, ugyanakkor a visszaélésszerű jogalkotás tilalmába ütközik, valamint sérti a szerződési szabadságot.
Még a bíró sem tudja egyértelműen megállapítani, hogy tavaly nyár óta ki a pedagógus munkáltatója – legalábbis ez derül ki a miskolci munkaügyi bíróság tanácselnökének egyedi normakontroll iránti kezdeményezéséből. Bagjos Csaba azért fordult az AB-hez, mert úgy látja, hogy a hatályos szabályozás alapján nem lehet eldönteni: ha egy tanár munkajogi vitába keveredik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) vagy a köznevelési intézménnyel – tehát a saját iskolájával – kell-e pereskednie.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint amikor „a munka törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását”. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy az intézmények jogutóda általában a Klik, de vannak nehezen követhető kivételek.
Az alkotmánybíráknak a kezdeményezés alapján azt kell eldönteniük, hogy a köznevelési törvény vitatott rendelkezése valóban okoz-e jogbizonytalanságot. A bíró szerint igen, hiszen azt állítja, hogy a munkaügyi jogvitákban még a kollégái sem tudnak egyértelműen állást foglalni arról, jogvita esetén ki legyen az alperes.
Az AB ezt a bírói kezdeményezést hétfőn nem találta megalapozottnak, mert arra a következtetésre jutott, hogy a sajátos jogszabályi környezetben annak eldöntése, hogy melyik jogszabályt kell alkalmazni, nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési kérdés. Erre pedig a bíróságnak kell megoldást találni. Vagyis: visszadobták a labdát. A többi ügyben a megoldásra még várni kell.
A pártszövetség emiatt az Alkotmánybírósághoz (AB) fordult, mert úgy vélik, az egyezmény Magyarországra nézve nem tartalmaz olyan konkrét beruházás megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalást, amelyet befolyásolna az előterjesztett kérdésben tartandó népszavazás.
A beadvány szerint a felek csak együttműködnek a „Paksi Atomerőmű teljesítményének fenntartásában és fejlesztésében”. Így nem alkalmazható az alaptörvénynek az a kitétele – vélik –, amely szerint ,,nem lehet országos népszavazást tartani (…) nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről”.
Az indítványozók ezért úgy látják, az NVB és a Kúria kiterjesztően értelmezte az alaptörvényt, s alkotmányellenesen korlátozták a népszavazáshoz való jogot. A végső szót az alkotmánybíráknak kell kimondaniuk.
Tarthat-e életfogytig az életfogytig tartó börtön?
Az első alkalommal nem életfogytig tartó szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekményeket megvalósító elkövetővel szemben mérlegelést nem tűrő életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabása nem felel meg az alkotmányos büntetőjogtól elvárt arányosság követelményének – állítja a Fővárosi Ítélőtábla.
Ez a Ruzsás Róbert vezette tanács szerint sérti a jogállamiság elvét, a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, az alapvető jogok korlátozhatatlanságához fűződő alapjogokat, az igazságszolgáltatás elvét, a bírói függetlenség elvét és a bírósági eljárás alkotmányosságához fűződő jogot.
Így az AB-nek kell döntenie arról, hogy a tényleges életfogytig – amit a strasbourgi emberi jogi bíróság korábban nemzetközi egyezményekkel ellentétes büntetési nemnek minősített – összeegyeztethető-e a magyar alaptörvénnyel.
A trafikosok is határozatra várnak
Egy korábbi trafikos azt kifogásolja, hogy a dohánytermékek kiskereskedelme egy korábbi döntés nyomán az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei közé tartozik, amelyet az állam koncessziós szerződéssel átengedhet. Az indítványozó álláspontja szerint ez a rendelkezés sérti az alaptörvénynek a vállalkozáshoz való jogot deklaráló, valamint a tulajdonhoz fűződő jogot rögzítő cikkét is. Kérdéses, hogy az AB erről miként vélekedik.
Egy bíró az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett az Alkotmánybírósághoz fordult, és kérte a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról és egyes gazdasági tárgyú jogszabályok módosításáról szóló törvény egészének megsemmisítését. Álláspontja szerint a szövetkezeti integráció aránytalanul és szükségtelenül korlátozza a szövetkezeti hitelintézetek és tagjaik cselekvési autonómiáját, ezért sérti az alaptörvényt.
A törvény a hatálybalépésekor már bejegyzett és működő, többségi magántulajdonban álló Takarékbank Zrt. tulajdonosi viszonyaiba beavatkozva alapszabály-módosítást, tőkeemelést, részvénykibocsátást rendel el, ami a bíróság álláspontja szerint ellentétes a jogállamiság elvével, ugyanakkor a visszaélésszerű jogalkotás tilalmába ütközik, valamint sérti a szerződési szabadságot.
Visszadobták a labdát
Még a bíró sem tudja egyértelműen megállapítani, hogy tavaly nyár óta ki a pedagógus munkáltatója – legalábbis ez derül ki a miskolci munkaügyi bíróság tanácselnökének egyedi normakontroll iránti kezdeményezéséből. Bagjos Csaba azért fordult az AB-hez, mert úgy látja, hogy a hatályos szabályozás alapján nem lehet eldönteni: ha egy tanár munkajogi vitába keveredik, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (Klik) vagy a köznevelési intézménnyel – tehát a saját iskolájával – kell-e pereskednie.
A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint amikor „a munka törvénykönyve vagy a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény munkáltatóról rendelkezik, azon az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményt is érteni kell, figyelembe véve az intézményvezető munkáltatói jogainak e törvény szerinti korlátozását”. A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről szóló törvény ugyanakkor kimondja, hogy az intézmények jogutóda általában a Klik, de vannak nehezen követhető kivételek.
Az alkotmánybíráknak a kezdeményezés alapján azt kell eldönteniük, hogy a köznevelési törvény vitatott rendelkezése valóban okoz-e jogbizonytalanságot. A bíró szerint igen, hiszen azt állítja, hogy a munkaügyi jogvitákban még a kollégái sem tudnak egyértelműen állást foglalni arról, jogvita esetén ki legyen az alperes.
Az AB ezt a bírói kezdeményezést hétfőn nem találta megalapozottnak, mert arra a következtetésre jutott, hogy a sajátos jogszabályi környezetben annak eldöntése, hogy melyik jogszabályt kell alkalmazni, nem alkotmányossági, hanem jogértelmezési kérdés. Erre pedig a bíróságnak kell megoldást találni. Vagyis: visszadobták a labdát. A többi ügyben a megoldásra még várni kell.