„Bármennyire is elkeserít bennünket, el kell ismerjük, hogy sem az állami lopást, sem a korrupció más formáit nem tudjuk megakadályozni. Az erőfeszítéseinket ezért arra összpontosítjuk, hogy nyomon kövessük a hatalmi visszaéléséket és a korrupciót" – fogalmaznak a jogvédők. Leggyakrabban közérdekű adatkérésekkel próbálják kideríteni, hogy az állami szervek és a közpénzekből működő cégek mire költik az adóforintokat.

A jogalkotó azonban esélyt sem ad erre, mert a Magyar Postáról, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénymódosítások értelmében ezek a TI szerint mentesülnek az adataik közzétételére vonatkozó kötelezettségek alól. AZ MNB esetében különös figyelmet fordítottak az alapítványi vagyonra – jegyzik meg –, amely a törvény indokolása szerint az alapítótól történő elkülönülésre figyelemmel „elveszíti közvagyon jellegét".

A jogvédő szervezet számos pert indított a jegybank és alapítványai ellen azért, mert meg akarták tudni, hogy ezek a szervezetek mire költik a pénzünket. Első fokon rendre nyertek is, a bíróságok ugyanis úgy ítélték meg, hogy az MNB pénze akkor is közpénznek minősül, ha alapítványok rendelkezésére bocsátja, vagy ha közbeszerzés keretében a Századvég Alapítványnak juttatja. Mivel az Országgyűlés döntése értelmében mindkét törvényt alkalmazni kell a folyamatban lévő eljárásokban is, ezeket a pereket másodfokon várhatóan el fogják veszíteni.

Nehéz olyan ellenféllel küzdeni a bíróságon – jegyzik meg –, amely ha vesztésre áll, menetközben átírja a szabályokat, hogy javítsa a saját esélyeit. Arról nem is beszélve, hogy valódi demokráciában az állam nem avatkozik be törvényi eszközökkel folyamatban lévő perekbe, az ugyanis súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz fűződő, mindenkit megillető alapvető jogokat – szögezi le TI.

A törvények tehát korlátozzák az adófizetők pénzét felhasználó szervezetek által nyilvánosságra hozandó adatok körét és megnehezítik azt, hogy a polgárok – élve a jogaikkal – ellenőrizzék a hatalom működését és a közpénzek elköltését – állítják a jogvédők. Emiatt ezek a jogszabályok nem szolgálják a magyar polgárok javát és nincsen keresnivalójuk a magyar jogrendszerben.

„Korábban már számtalanszor felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ilyen típusú jogkorlátozó törvények több ponton sértik Magyarország Alaptörvényét" – hangsúlyozza a TI. A szerint ugyanis minden polgár joga a közérdekű adatok megismerése, ugyanakkor az alkotmány nyilvános elszámolásra kötelezi a közpénzekkel gazdálkodó szervezeteket, a nemzeti vagyont pedig a közérdek szolgálatára rendeli. Ugyanakkor a köztársasági elnök feladatául szabja azt – figyelmeztetnek –, hogy őrködjék az államszervezet demokratikus működése felett, és kezdeményezze az alaptörvénnyel ellentétesnek vélt törvény Alkotmánybíróság általi felülvizsgálatát.