Rendben van az Alkotmánybíróság (AB) szerint az, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgár csak a külképviseleteken szavazhat, míg azok a határon túliak, akiknek nincs magyarországi lakcíme, levélben – tehát egyszerűbben és könnyebben – voksolhatnak. Igaz, a testület érdemben nem foglalt állást, mert az ezzel kapcsolatos alkotmányjogi panaszt az érintettség hiányára hivatkozva utasította vissza.

Egy magánszemély március 7-én érkezett panaszában előadta: magyarországi lakcímmel rendelkezik, azonban huzamosabb ideig – a parlamenti választás napján is – külföldön, Luxembourgban fog tartózkodni. Ott viszont nincs magyar követség, tehát nem adhatja le a szavazatát a tartózkodási helye szerinti külképviseleten. Erre tekintettel a panaszos a központi névjegyzékkel kapcsolatban ügyfélkapun keresztül kérelmet terjesztett elő a Nemzeti Választási Irodánál. Azt kezdeményezte, hogy vegyék fel a levélben szavazók névjegyzékébe, így választójogát postai úton is gyakorolhatná.

A választási iroda a kérelmet arra hivatkozással nem teljesítette, hogy a kérelmező magyarországi lakcímmel rendelkezik. A döntéssel szemben fellebbezést nyújtott be, amit a Fővárosi Törvényszék is elutasított. A panaszos álláspontja szerint azonban sérti az alaptörvényben biztosított választójogot, valamint a diszkrimináció tilalmát – mert ésszerű, kellő alkotmányos indok nélkül tesznek különbséget a magyarországi lakcímmel rendelkezők, illetve nem rendelkezők között –, hogy a szavazás napján külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár levélben nem szavazhat.

Az AB a beadvány kapcsán megállapította: a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet – névjegyzékbe vételt, a névjegyzékbe vétel meghosszabbítását, illetve a névjegyzékben szereplő adatok módosítását – az a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár terjeszthet elő, aki e törvény hatálya alá tartozó bármely választáson választójogosult.

Az indítványozó tehát – miután magyarországi lakóhellyel rendelkezik – ilyen kérelmet be sem nyújthatott, így alkotmányjogi panasszal sem élhetett, hiszen az általa kifogásolt rendelkezés rá nem vonatkozik – szögezték le az alkotmánybírák. Vagyis: hiányzik az érintettsége, az AB ezért a beadványt visszautasította.

Érdekes lett volna megismeri a testület véleményét a tekintetben is, hogy a szabályozás valóban sérti-e a választójog gyakorlását, s valóban diszkriminatív-e, hogy csak a határon túli magyarok szavazhatnak levélben. Ezekre a kérdésekre most nem kaptunk választ.