Vezérlő csillagok augusztus 20-án: amit a politikusok prédikáltak
A feladat a magyarok számára a XXI. században is az, hogy megteremtsék az egységet, előhívják az erős magyar állam eszményét - jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke beszédében a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújszántón tartott ünnepségen szombat este.
Kövér úgy fogalmazott: az anyaország egységét kell továbbvinni a határokon átívelő nemzeti egyesítés keretében; össze kell fogni, hogy ismét "közös alkotóerővé válhassunk". A magyar állam nemcsak attól volt erős, hogy nagy területet ölelt át, hanem "mert örök eszményként több mint egy ezredéven keresztül ott lebegett a magasban" – fogalmazott.
A magyar államiság eszményéért voltunk képesek mindig újrakezdeni, szinte a semmiből új világot teremteni - mondta a házelnök, majd egy mese tanulságaiból idézve úgy fogalmazott: nem illesztőfű és ráolvasás vagy bűbáj eredménye az, hogy a határainkon kívül rekedt magyarok ismét érezhetik a hovatartozást, hanem annak, hogy végre kimondtuk, kőbe véstük, törvényekbe foglaltuk: összetartozunk. Ezt pedig úgy hívják, egység - jelentette ki a házelnök.
Gyurcsány és a vad, úri tatárok
Az elmúlt években az anyaországi magyarok megtapasztalhatták azt is, amit a határon túli honfitársaik évtizedek óta a bőrükön éreznek, azt, hogy milyen kisebbségben élni a hazájukban. A szocialista-liberális kormányzás ugyanis 2002-től másról sem szólt, mint arról, miként lehet a magyarokat a saját hazájukban másodrendű állampolgárokká tenni - mondta Kövér László.
Úgy fogalmazott: csupán egy hajszál választott el attól, hogy totális csődbe vigyék az országot, "mi viszont - képletesen szólva - megtettük azt a bizonyos csikorgó fékű, kipörgő kerekes fordulatot, és végre évek után először, ha lassan is, de távolodunk a bajtól".
Nekünk most a tatárjárás utáni újjáépítés a feladatunk, mivel a Gyurcsány-féle "vad, úri tatárok" szétdúlták és módszeresen kifosztották az országot – ezt már a politikus a fidelitas.hu portálon Szent István ünnepe alkalmából szombaton közzétett interjúban nyilatkozta.
"Gyurcsány Ferenc és társulata egész egyszerűen magát az államot verte szét, züllesztette le - szerintem tudatosan - (...), és juttatta gyakorlatilag a működésképtelenség határára. Mert mennél zavarosabb a helyzet, mennél kevesebb ellenőrző és befolyásoló lehetősége van a demokrácia szabályai szerint a választópolgároknak, annál jobb azoknak az informális, elsősorban gazdasági és pénzügyi hatalmaknak a helyzete, akiket ők képviselnek az országban" - fogalmazott a fideszes politikus.
Kövér László rámutatott arra is, hogy a nyolcmillió felnőtt magyar választópolgárt elsősorban a napi konkrét egzisztenciális gondok, illetve a kilábalás perspektívái érdeklik, és a politikának ehhez kell alkalmazkodnia.
"E tekintetben sem magunkat, sem a választókat nem kecsegtethetjük azzal, hogy sokkal könnyebb év vár ránk, mint amilyenen túl vagyunk" - fűzte hozzá.
Már csak azért sem, mert Európa alatt még mindig mozog a föld, lejt a kontinens a mélység felé, és amit elvisz az ár, a jég, azt csak rengeteg munkával lehet visszaépíteni – mondta már ünnepi beszédében.
A történelmi múltra utalva a házelnök kifejtette: "a biztonság számunkra ma sem arany ékszerekhez, nem is svájci bankszámlán kamatozó bankbetéthez kötődik, és nem valamely adóparadicsomba menekített offshore céghez, hanem az otthon melegéhez. A biztonság elsősorban földet, házat, hazát jelent a számunkra".
Nem jobb nekünk kelet felé
István király mindmáig meghatározó döntése a nyugati kereszténység választása volt - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes szombat este Veszprémben, több száz érdeklődő előtt.
István király nem az államalapítással alkotott igazán nagyot, hanem "az a döntése volt merész, amikor elkötelezte Magyarországot a nyugati kereszténység, a nyugati kultúra mellett" - hangoztatta, hozzátéve: ennek természetes, logikus következménye volt az államalapítás.
A fideszes politikus rámutatott: első királyunknak sokan mondták, hogy jobb nekünk kelet felé fordulni, hatalmasabb erők mozdulnak ott meg, ő viszont tudta, hogy a mi jövőnk a nyugati kereszténységben rejlik. István király Nyugat-Európa mellett döntött - hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes.
Történelmünk során többször megismétlődött ez a "döntési helyzet": a tatárjáráskor IV. Béla királyunknak is mondhatták, hogy most már keletről jön az erő, de a török hódoltság alatt is sokan mondták, hogy az oszmán birodalommal kell kiegyezni; hanyatlik a nyugat, a keleté a jövő. Mégis - mutatott rá - minden jelentős magyar király kétség nélkül, mindig a nyugati keresztény világ mellett döntött.
Ha most politikáról, közéletről, hagyományainkról, vallásunkról, családunkról beszélünk, "akkor Szent István-i kategóriákban gondolkodunk" – fogalmazott Navracsics. Hozzátette: "mi politikusok, bármilyen éles vitákat is folytatunk, de azok a fogalmak, amelyekről beszélünk, Szent István fogalmai”.
„A magyarságot a legnehezebb időkben is az tartotta meg, hogy volt egy mély hit a magyar nemzetben, amely szerint a magyar nemzetnek küldetése van, és ez a küldetés a Kárpát-medencéhez kötődik" - mondta. Rámutatott: az Árpád-házi királyok voltak az elsők, akik a Kárpát-medence területén "politikai integrációt" tudtak megvalósítani tartósan és békésen.
A magyarok az évszázadok során sok országgal, sok néppel vívtak háborút, de "soha nem háborúztak a horvátokkal, a csehekkel, a szlovákokkal", hanem a Kárpát-medence népeivel mindig is - egészen Trianonig - békésen egymás mellett tudtak élni. Ez szintén Szent István örökségének része - jegyezte meg.
Szent István nemcsak a múltat és a jelent tekintve, hanem a jövőre nézve is kötelez minket – hangsúlyozta Navracsics. "Kereszténység, európaiság és modern magyar államiság; ezek azok a kötelezettségek, amelyekkel mindannyian tartozunk a saját közösségünknek, saját nemzetünknek".
Bátor tettekre van szükség
Magyarországnak soha nem szabad a szuverenitás és a szabadság útjáról letérni, ezt szimbolizálja a Páneurópai Piknik Emlékpark - mondta Fellegi Tamás nemzeti fejlesztési miniszter a Páneurópai Piknik 22. évfordulójára megújult létesítmény avatásán szombaton az 1989-es határnyitás helyszínén, Sopronpusztán.
A 22 évvel ezelőtti események nyomán egész Közép- és Kelet-Európában elindult az akkori rendszer bomlása - emlékeztetett a szónok. „Bátor tettekre volt szükség 22 évvel ezelőtt, és a mai nemzetközi gazdasági helyzetben is bátor tettekre van szükség” - fogalmazott a miniszter.
A kormány feladatairól szólva Fellegi kijelentette: meg kell valósítani azokat a programokat, amelyeket eredményeként Magyarország új korszakba léphet, és „ismét egy gyarapodó és előrehaladó ország lehet”.
Magyarország még nem került ki a veszélyzónából, amelybe az elmúlt nyolc év politikája vitte - elemezte a jelenlegi helyzetet a miniszter. Hozzátette: hosszú és nehéz időszak áll előttünk addig, amíg képesek leszünk a gazdasági függetlenséget teljes mértékben kiharcolni, és képesek lehetünk a hosszú távú stratégiai célok megvalósítására.
Fellegi hangsúlyozta: a kormány azért dolgozik, hogy képesek legyünk a belső fogyasztás javításával elősegíteni a gazdaság növekedését, és arra, hogy visszanyerje súlyát és szuverenitását az állami vagyon, amelyet az elmúlt két évtizedben elherdáltak. Meggyőződésünk, hogy ez az a feladat, ami leginkább meghatározza a jövő alakulását - tette hozzá.
A kormányváltás óta Magyarország új politikát folytat, amelynek lényege, hogy „nem utasításokat fogadunk el külföldről, hanem partnerként viszonyulunk minden intézményhez, kormányhoz, és a velük való folyamatos egyeztetésben hozzuk meg azokat a döntéseket, amelyek a magyar nemzeti érdekek szempontjából fontosak; erről az útról nem fogunk letérni” - jelentette ki Fellegi.
Harcban a külső és belső ellenséggel
Ahogy Szent István, úgy a kormány is harcban áll a külső és a belső ellenséggel egyaránt – ezt a Heves megyei hírportál, a heol.hu szerint Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára hangoztatta Egerben.
István olyan országot alapított, amely ezer éve fennmaradt, miközben a történelem palettájáról népek, nemzetek, országok tűntek el, illetve "újak jöttek létre, amelyek a magyar történelmi örökségből csináltak maguknak hamis ünnepet"- mondta Tállai.
Az államtitkára szerint ahogyan Szent István egykoron, úgy a mai magyar kormány is "a külső és belső ellenséggel szemben áll". Elsőként említette a szocialistákat, akik "tönkretették az országot". Majd a sort folytatta: jobbról a szélsőségesek támadják a kormányt, mert az valódi rendőrséget akar, és nem pártcsendőrséget; de támadják az európai liberálisok is, mert "a kormány gazdaságilag erős, szabad Magyarországot épít."
„Mi történik? Függetlenek szeretnénk lenni. A pénztőkétől, a világbanktól, és egységes Magyarországot akarunk” - húzta alá Tállai.
„Földünkre szemet vetettek gazdag nyugatiak, megvenni nem tudják, ezért olcsó élelmiszerrel elárasztva teszik tönkre. Házunkra a bankok vetettek szemet, a hazánkat pedig nem fegyveres ellenségtől, hanem a kiszolgáltatottságtól, az elzálogosított jövőnktől kell megvédeni - folytatta a szónok.
A Szűzanya oltalmában
Szent István király államalapításának ünnepe kapocs az én és a te, az én és a mi között, kapocs a szűkebb és a tágabb közösség múltjában és jelenében - mondta Hoffmann Rózsa (KDNP) oktatási államtitkár szombaton Tatán, a városi ünnepség szónokaként.
"Augusztus huszadika együvé tartozásunk tudatosításának évről évre visszatérő megerősítése. E kitüntetett pillanatokban, megszüntetve az egyensúlyhiányt önmagunkban és egész emberi világunkban, mindannyian átélhetjük az összetartozás, az egység örömét" - tette hozzá a politikus.
Szent István az uralkodóház sorskérdésein túllátva, prófétai lélekkel ajánlotta az országot a Szűzanya oltalmába. Ezzel a nálunk éppen csak meggyökerező római katolikus egyház híveinek régi-új istenanya iránti szeretetéhségét is kielégítette. Azóta Magyarország, legyen bármekkora, Regnum Marianum, Mária országa - fogalmazott Hoffmann Rózsa.
Amikor Szent István napját Magyarország legfőbb ünnepévé nyilvánítva visszatértünk hazánknak a második világháborúig szinte állandó elnevezéséhez, nem pusztán szóhasználatot váltottunk, hanem felelősséget vállaltunk az ország minden egyes polgára és a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar testvérünk jövőjéért - jelentette ki a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára.
"Az elmúlt félévben, amikor hazánk mindenki által magasra értékelt kiváló színvonalon töltötte be az unió soros elnöki tisztét, a gondviselésnek hála, történelmi lehetőséget kaptunk a Szent István-i örökség méltó folytatására. Legyünk rá büszkék, hogy élni is tudtunk vele, s komoly lépéseket tettünk egy emberarcú, élhető és korszerű Európa építése felé" - mondta a politikus.
Az államtitkára szólt a 2011-2012-es tanévben várható változásokról is. Kijelentette, hogy visszaállítják a nevelés, a köz- és a felsőoktatás magas színvonalát, a tanárok tekintélyét. "Olyan köznevelési rendszer felépítését készítettük elő, melyben a tanító emberek nem agyonterhelt, szakmailag megalázott, anyagilag kisemmizett, tevékenységükben szigorú szabályok által korlátozott közkatonák, hanem a szellem elismert emberei. Munkájukat a kormány és az egész társadalom megbecsüli, szakértők útján ellenőrzi, és érdemének megfelelően díjazza" - jelentette ki.
Hoffmann Rózsa ugyanakkor köszönetet mondott azért a bizalomért, amely szavazatok formájában hozzájárult "a nemzet felemelkedését szolgáló erők" kétharmados parlamenti többségéhez.
Az ellenzék hol Bizánchoz, hol Brüsszelbe szaladt
Hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni - mondta Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke, a város polgármestere Debrecenben, Szent István domborműve előtt szombaton.
A politikus a magyar nép történetét igazi sikertörténetnek nevezte, amelyet Szent István király a magyar keresztény állam létrehozásával alapozott meg. Kósa felidézte, hogy a történelem során nem egyszer újra kellett építeni az államot. Ma is ilyen periódusban élünk, és "nem vagyunk kevesebbek (...), mint elődeink, meg tudjuk oldani" - tette hozzá.
"Azt a Szent István által alapított keresztény Magyarországot szervezzük újra, amit őseink (...), s bízhatunk benne olyan sikeresen" - mondta a politikus, megjegyezve, hogy "amit most csinálunk, az semmiben sem különbözik attól, amit elődeink tettek, bár más körülmények között".
Kósa hozzátette: a korábbi állami átszervezések sem voltak problémamentesek, mindig voltak ellenzők, akik "elszaladtak Bizánchoz, vagy a pápához, (...), most meg Brüsszelbe mennek".
A politikus szerint határozottan, értékeinket, örökségünket megőrizve kell újjáépíteni az országot, hogy "Magyarország továbbra is sikertörténet legyen". Bár vannak viták, ellentétek, de Szent István ünnepén meg kell fogalmazni közös célunkat, miszerint "hittel, kitartással, munkával az országot újjá lehet építeni, fel lehet virágoztatni" - jelentette ki a Fidesz vezető politikusa.
Kósa Lajos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, Magyarország politikai-történelmi teljesítményét mindig úgy érte el, hogy integrálódott Európa közösségébe, megosztotta Kárpát-medencei otthonát más népekkel. A magyarságról példát lehet venni ebben - tette hozzá, megjegyezve, "tudatlanságból, rosszindulatból ered, ha rasszistának, idegengyűlölőnek mondanak minket".
Egy eltékozolt évtized után van már vezérlő csillagunk
A gyökeres, az egyéni életet, a közösség jövőjét érintő "nagybetűs változás" fogalma jellemezte a Szent István-i időket - mondta Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője, Hódmezővásárhely polgármestere a város augusztus 20-ai ünnepségén szombaton.
Ma jól tudjuk, mit jelent mindaz, amit Szent István elvégzett, "a keresztény szövetséghez való csatlakozást, a magyar állam megalapítását, a régi szokások megváltoztatását" - tette hozzá. Lázár szerint "a változásban mindig kell egy fix, egy igazodási pont, egy vezérlő csillag, amely István idejében mindenképpen a kereszténység volt".
Vajon mit jelent a változás ma 2011-ben, mi a fix pont napjainkban? - tette fel a kérdést. Lázár a kereszténység tanításának erkölcsi alapértékeit napjainkban is igazodási pontnak nevezte, majd szólt arról, hogyan lehet sikerrel megváltoztatni egy ország, egy nemzet és egy város mentalitását.
Szavai szerint már a "legnehezebben talán túl vagyunk". "Egy eltékozolt évtized után eszünkbe jutott, amit a rendszerváltozáskor még tudtunk, hogy mi magunk akarunk megváltozni. A változás és a változtatás nehéz feladatának újra nekigyürkőztünk" - szögezte le.
Új korok, új csaták
Szent Istvánról Székesfehérváron nem megemlékezni kell, "Szent István Székesfehérváron nem a múlt, hanem éppen a holnap" - jelentette ki ünnepi beszédében Cser-Palkovics András (Fidesz) polgármester.
Az államalapító alakja ezer év távlatából is erővel és hittel tölti el a ma emberét is – fogalmazott a politikus. Szent István nem adta fel álmát, nem alkudott meg kevesebbel, mint egy sikeres nemzet megteremtésével, megújításával.
Ma "új korok, új csatáit vívjuk meg. Megújulásért, piacokért, foglalkoztatásért, emberibb életért folyik a harc, és vért ugyan nem ontanak benne, de boldogulásunk - gyermekeink és unokáink jövője - múlik az eredményen. Székesfehérvárt ősi jogon és az újabb idők jogán is kiemelt szerep illeti meg ebben a küzdelemben" – hangsúlyozta Cser-Palkovics.
A közös célok megtalálására és megvalósítására buzdított Páva Zsolt, a baranyai megyeszékhely polgármestere az államalapítás és a nemzet kenyerének megszentelése alkalmából tartott pécsi városi ünnepségen szombaton.
"Amikor azt látjuk, hogy az örökösnek gondolt értékek egyik napról a másikra elértéktelenednek, amikor megbízható alapelvek megkérdőjeleződnek, Szent István példája kötelez bennünket, hogy más módszerekkel, új utak kijárásával oldjuk meg Magyarország problémáit" - mondta a fideszes politikus a Sétatéren összegyűlt ünneplő közönség előtt.
Páva Zsolt úgy fogalmazott, hogy ebben a helyzetben a nemzet kenyere szimbólum még inkább felértékelődik, mert jelzi: ha vannak közös eszmények, célok, elérésükhöz, a hozzájuk vezető út megtalálásához fontos a közös gondolkodás. "Ehhez mindenkire szükség van, ezen a hajón nincsenek első vagy másodosztályú utasok, mindenki egyenrangú" - hangsúlyozta.
Pökhendiség helyett partnerséget
A Szent István-i örökség - pártállástól, hittől, világnézettől függetlenül - ma is mindannyiunkat kötelez – írta az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából közleményében az MSZP elnöke. Mesterházy Attila azt hangoztatta: hitet, meggyőződést, kitartó munkát, elkötelezettséget, fegyelmezettséget, a realitásokkal való bátor szembenézést, előrelátó, bölcs politikát lehet tanulni a Szent István-i örökségből.
A szocialista politikus arra mutatott rá: ahogy István király idején, úgy ma is fontos változások előtt áll Európa, így például égető gazdasági és szociális kérdésekre kell új és hatékony válaszokat találni. A pártelnök szerint az európai és a világgazdaság válságtünetei közepette megfontolt, európai partnereinkkel és szövetségeseinkkel összehangolt, felelős nemzeti politikára van szükség.
Úgy vélte ugyanakkor: hazánk jövője napjainkban sok hozzáértő szakembert és hazáját féltő magyar állampolgárt aggodalommal tölt el. Mesterházy szerint a kormányváltás óta eltelt csaknem másfél év "kiábrándító eredménytelensége" után Magyarország végre igazi válaszokra vár: békét, jogbiztonságot, nyugalmat és gyarapodást kíván, "a pökhendi és kioktató kormánypárti stílus helyett partnerséget és alázatot", az "üres nemzeti konzultációk" és a megalapozatlan tervek sokasága helyett valódi társadalmi párbeszédet.
"Első királyunkként István békét teremtett, befogadásra és a szegénység gyámolítására nevelt. Az elmúlt ezer évben számtalanszor bebizonyosodott: a kirekesztés, a gyűlölködés, a megbélyegzés soha semmire nem hozott valódi megoldást." Hazánk csak akkor képes helytállni a XXI. század kihívásai közepette, ha "a versenyképesség mellett nem feledkezünk el a szolidaritásról" - írta ünnepi közleményében az MSZP elnöke.
Kirívóan boldogtalan a magyar?
Az LMP az akarnokság politikai kultúrája helyett Szent István ünnepén a valódi nemzeti együttműködés politikai kultúráját kéri számon az ország újjászervezését hirdető kormányon - közölte az ellenzéki párt az augusztus 20-i ünnepnapon közleményében.
Növekvő elképedéssel nézik a kétharmados parlamenti többségre szert tett jobboldal politikai elitjének Magyarország újjászervezése címén véghezvitt "pusztítását" a demokrácia intézményrendszerében, a politikai kultúrában és a társadalom bizalmi viszonyaiban – áll a dokumentumban.
Az LMP szerint vitathatatlanul szükség van Magyarország, a magyar állam újjászervezésére, a magyarországi politikai közösség és a magyar nemzet lelki, szellemi, morális megújulására, de ennek előhívására és véghezvitelére az önkény, az akarnokság politikai kultúrája alkalmatlan.
A párt emlékeztetett arra, hogy 1991-ben az országgyűlés augusztus 20-át, államalapító Szent István ünnepét avatta a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé, így ez a nap egyszerre emlékeztet az államiság megalapozására és a magyar demokratikus állam újjászületésére.
I. István és kortársai az LMP szerint méltó választ adtak koruk kihívásaira. Az első ezredforduló magyarsága - sikeresen alkalmazkodva az akkori nyugati világ, a keresztény Európa életformájához, eszméihez, normáihoz, hatalomszervezési technikáihoz - az európai keresztény államok közösségébe illeszkedő, erős, tekintélyes, független államot hozott létre.
Az LMP szerint azonban a második ezredforduló magyarsága nem volt erre képes, mert "nem tudott élni a lehetőséggel, hogy a diktatúrának véget vető demokratikus fordulatot közössége szellemi, lelki, morális megújulásával kapcsolja össze, és a XXI. századi európai demokráciák közösségébe való beilleszkedés lehetőségét állama, országa és nemzete megerősítésére használja fel".
Az ellenzéki párt úgy látja: "kirívóan boldogtalan, elöregedő, testileg, lelkileg, szellemileg beteg, végzetesen megosztott, fogyó népesség lakja" a mai Magyarországot, amely "szétesett, normavesztett, alapvető funkcióinak - a közösségi önreprodukció segítésének - ellátására képtelen, gyenge állam".
