Tarnai Richárd (KDNP) a recski haláltábor megszűnésének hatvanadik évfordulójára emlékezett. Felidézte a rabok sanyarú helyzetét, az ÁVH-sok kínzásait, az éhezést. Mint mondta, remélte, hogy a rendszerváltással megszűnik ez a fajta szocialista szellemiség, de egy későbbi igazságügyi miniszter még akkor is a tábor újranyitásáról beszélt - emlékeztetett.

Rétvári Bence, az igazságügyi tárca államtitkára Recskkel kapcsolatban közölte: hatévnyi szabadságvesztést szabtak ki arra, aki bárhol a táborokról beszélni mert. Nemcsak a jobb helyzetben lévő osztály tagjai kerültek ide, valójában volt itt mindenki - mondta -, munkások és értelmiségiek, vagy a párton belüli leszámolások áldozatai.

Farkas Gergely (Jobbik) szerint a szülőknek és a diákoknak problémát okozott a tankönyvellátás akadozása. Szerinte az oktatási kormányzat korábban sem tudta tartani a saját maga által szabott határidőket. Az önkritika hiányát rótta fel a köznevelési államtitkárnak, és felsorolta azokat a problémákat, amelyeken át kellett esniük a pedagógusoknak.

Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár szerint az esetek kevesebb mint 1 százalékában volt probléma szeptember elejéig a tankönyvellátással. 1 millió 300 ezer névre szóló csomagot kellett összeállítani - hangsúlyozta -, és úgy vélte: a nagy rendszerek átállítása mindig kisebb hibákkal jár. Közölte: tankönyvmizéria nincs, a tankönyvek ott vannak és ott lesznek az iskolákban.

Szél Bernadett (LMP) a verespataki és a nagybányai ciános technológiájú aranybányák megnyitásával kapcsolatban szomorúnak nevezte, hogy bár egész Európa tiltakozott ezek ellen, a magyar kormány csak hallgatott és kivár. Emlékeztetett: Orbán Viktor kormányzott a 2000-es ciánkatasztrófa idején is. Jogi, pénzügyi és környezeti garanciákat várt, és feltette a kérdést: mit tett a kormány azért, hogy a katasztrófa ne következhessen be még egyszer. Úgy vélte: a kormánynak élnie kellene a nemzetközi egyezmények adta lehetőségeivel. 

Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szerint a képviselő által elmondottak nem állják meg a helyüket, azt hazugságnak tartotta. "Attól, hogy ön szép, még nem következik az, hogy okos, attól hogy ön állít valamit, még nem következik az, hogy ön ért hozzá, hogy úgy vannak a dolgok" - fogalmazott. Butaságnak, "baromságnak" minősítette az elmondottakat.

Emlékeztetett arra, hogy a kormány számos dokumentumot kért már ki az említett bányákkal kapcsolatban, és kijelentette, amit a képviselő állít, az hazugság. Emlékeztetett arra, hogy az Európai Unióban többek között Áder János egykori EP-képviselő kezdeményezésére szavazták meg a cianidos technológia tiltását. Hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnök lépések tömkelegét tette meg a nagybányai beruházás ellen. "A miniszterelnök úr nevét ne vegye a szájára" - mondta a képviselőnek, és megjegyezte: "nem a ruha teszi az embert, és attól, hogy ön pólóban beszél, még nem környezetvédő".

Lezsák Sándor levezető elnök arra kérte az államtitkárt, vonja vissza a "baromság" kifejezést, amelyet Illés Zoltán meg is tett, bocsánatot kért érte. Később Schiffer András (LMP) ügyrendben kért szót, mert kifogásolta az államtitkári választ, amely szerinte szexista volt és sértette a Ház méltóságát.

Sós Tamás (MSZP) szerint káosz, bizalmatlanság és kiszámíthatatlanság uralkodik a szakképzésben és a felnőttképzésben. Álláspontja szerint a kormány zsákutcában vitte a szakképzést. Feltette a kérdést: miért a fogyasztóvédelmi törvény vonatkozik a felnőttképzés nagy részére? Cséfalvay Zoltán, a nemzetgazdasági tárca államtitkára emlékezetett arra, hogy Győrben, az Audi duális szakképzése esetében többszörös túljelentkezést tapasztaltak. Szólt az európai uniós források felhasználásának szándékáról.

Kocsis Máté fideszes felszólaló a kormánypárti frakció nevében elnézést kért Szél Bernadett képviselőtől azért a stílusért, amiben neki válaszoltak. Ezt követően Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök egykori vállalkozásairól szólva azt mondta: egy cikk szerint a Hajdú-Bétben kisemmizett ötszáz családon túl más áldozatai is voltak az ellenzéki politikus üzleti manőverezésének, az Intarnational Food gabonavállalat is hasonló módon ment tönkre. A cég felszámolásában ugyanaz a cégbíró segédkezett, mint a Hajdú-Bét esetében, szerinte a Bajnai-családnak kész forgatókönyve volt erre.

Úgy vélte: Bajnai Gordon múltja korántsem olyan makulátlan, mint azt vallotta, mert bár igyekezett úgy beállítani, hogy vagyonát a tehetségének köszöneti, de családja céghálózata a rendszerváltás előtti közpénzek segítségével indult fejlődésnek.

Fónagy János, a fejlesztési tárca államtitkára fontosnak tartotta, hogy Bajnai Gordon egyéni életfilozófiája ne váljon általánossá. Úgy vélte: ha valakik kizárólag a gazdálkodás előnyeit akarják kihasználni, és nem veszik tudomásul, hogy egy termelési kultúra kialakításához hosszú időre van szükség, míg annak bedőlése igen gyorsan megtörténhet, olyan állapotok jöhetnek létre, mint az elmúlt években.

Szerinte az ilyen emberek döntése volt, hogy fontos iparágakat hagytak tönkremenni, csak azért, mert néhány évig nem volt rajta profit.