Kereken ezer csomópontban működik jelzőlámpás irányítás a főváros 4300 kilométeres úthálózatán. Tarlós István főpolgármester egyik választási ígérete volt, hogy a budapesti közutakon megteremeti a „zöldhullámot”, az autós forgalom  gördülékenyebbé tételére. Kétségtelen, Budapesten nagyon sok útszakaszon olyan rosszul vannak beállítva a jelzőlámpák, hogy képtelenség a folyamatos haladás. Sokszor maguk az autósok teremtenek forgalomlassító helyzetet azzal, hogy lustaságból vagy figyelmetlenségből nem veszik fel a forgalom ritmusát, s a zöldre váltott lámpánál másodperceket késnek az elindulással.

Ennél is bosszantóbb azonban, amikor egy hosszú sugárúton minden lámpás kereszteződében le kell lassítani, sőt akár meg is kell állni, mert a lámpa nincs ritmusra hangolva, s nem vált időben zöldre. Ilyen több helyszínen is megfigyelhető, korábban például a Váci úton befelé haladva, igaz, ott most valamelyest javult a helyzet. A kényszerű, indokolatlan lassítás felesleges torlódásokat okoz, arról nem is beszélve, hogy a fékezések utáni újbóli gyorsítások növeli a gépjárművek károsanyag-kibocsátását.

Érdeklődésünkre a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. azt a tájékoztatást adta, hogy a főpolgármester iránymutatása alapján a BKK intézkedési tervet készített a lámpaprogramok felülvizsgálata, a zöldhullámok javítása és a szükségtelen jelzőlámpák megszüntetése érdekében. A társaság kiemelt célja ugyanis, hogy forgalomtechnikai beavatkozásokkal – például kisebb helyszíni korrekciókkal, korszerű, intelligens közlekedési rendszerek alkalmazásával – javítson azon a helyzeten, ami hosszú évek, évtizedek óta borzolja a fővárosban autózók kedélyeit. A BKK intézkedési terve számos fejlesztést tartalmaz a fővárosi lámparendszer működtetésének és a közlekedésszervezés újragondolására.

Az egyik első lépés, hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt. forgalomtechnikai igazgatósága rövidesen a BKK irányítása alá kerül. Az igazgatóság évente mintegy ezer programmódosítást végez el részben a csomóponti kapacitások megfelelő elosztása, részben a vonali és hálózati összehangolások folyamatos javítása érdekében. A forgalom szabályozását, a forgalomirányítás kialakítását összetett közlekedés- és várospolitikai szempontok befolyásolják. A lámpák összehangolásakor, azaz a „zöldhullámok” kialakításakor ugyanakkor nem csak az autósok, hanem a tömegközlekedést használók és a gyalogosok érdekeit is figyelembe kell venni. A BKK szerint ugyanis erősödik a szakmai és várospolitikai igény a közösségi-, a kerékpáros, valamint a gyalogosközlekedés komfortjának növelésére, s ez bizonyos esetekben a gépkocsiforgalom folyamatos haladásának rovására valósítható csak meg.

Az autósok talán kevésbé vagy nem mindig érzékelik, de az FKF forgalomirányító központja a mérőhelyekről gyűjtött adatok alapján reagál az éppen aktuális közlekedési helyzetre, és a beprogramozott helyszínekre, az aktuális forgalmi szituációra tervezett programok közül automatikusan a legmegfelelőbbet kapcsolja, azaz átállítja a lámpák váltakozását.

A pirossal jelzett szakaszokon összehangolják a lámpákat, a kékeken pedig felülvizsgálják a lámpa jogosultságát

Ugyanakkor komoly üzemeltetési problémát jelent, hogy a főváros 1001 darab jelzőlámpás kereszteződése közül mindössze 671 áll az említett számítógépes forgalomirányító központok valamelyikének a felügyelete alatt, és mindösszesen 479 működik forgalomfüggő programválasztó logika alapján. A BKK tájékoztatása szerint tovább tetézi az amúgy sem rózsás helyzetet, hogy csaknem 10 éve várat magára a forgalomirányító központ szoftverének frissítése. A főváros tehát az elmúlt évtizedben elhanyagolta az egyébként is kapacitáshiánnyal és állandó dugókkal terhelt úthálózat korszerű forgalomtechnikai eszközökkel történő fejlesztését.

A BKK nemrég európai uniós projektjavaslatot nyújtott be, hogy a központtól jelenleg függetlenül működő jelzőlámpákat is bevonhassák az automatikus beavatkozásra alkalmas rendszerbe, és ugyancsak közösségi forrásokból szeretnék megújítani magát a forgalomirányító központot. Ez azonban több évre nyúló beruházás, melynek megkezdéséig is szükség van elodázhatatlan intézkedésekre.

A Budapesti Közlekedési Központ döntése alapján a idén 100 jelzőlámpás csomópontban vizsgálják felül a programozást, illetve beállítást, a gördülékeny autós és tömegközlekedési érdekében a térképünkön látható 23 útszakaszon hangolják össze vagy át a jelzőlámpás csomópontokat. A kivitelezés első üteme (1-6. útszakasz) július 30-ával fejeződik be, a második ütem pedig (7-20. útszakasz) október 30-ig lezáródik. A harmadik ütemben (21-23. útszakasz) az áthangolások célja a tömegközlekedés, azaz a villamos- és a buszforgalom előnyben részesítése. A „zöldhullámosítás” becsült költsége 34 millió forint lesz a tervezéssel és a kivitelezéssel együtt.

Szintén Tarlós Istvánnal egyeztetve a BKK a gördülékeny forgalom további javítása érdekében - az FKF Zrt. közreműködésével - 17 olyan csomópontot választott ki, ahol megvizsgálják a jelzőlámpás irányítás megszüntetésének lehetőségét. (Ezek szintén a térképünkön láthatók – a szerk.) Ezeket a beavatkozásokat azonban megelőzi majd az érdekeltekkel történő egyeztetés. Emellett a forgalombiztonság és a zavartalan átállás érdekében részletes beavatkozási terv készül, a végleges megvalósítást pedig megelőzi figyelemfelkeltő, úgynevezett „sárgavillogós próbaüzem”.

Közlekedés