A paksi atomerőmű bővítését övező aggodalmak uralták a meghallgatást, amelyet a nukleáris energiát elvből ellenző Zöldek frakciója rendezett az Európai Parlamentben a magyarországi Energiaklub kezdeményezésére. A felszólalók többsége felesleges, költséges és kockázatos beruházásnak ítélte a projektet. Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója egyenesen úgy fogalmazott: az erőmű két új blokkja soha nem fog megépülni, de mire ez kiderül, már rengeteg közpénzt el fognak költeni.

Zöld út: Jávor Benedek szólal fel az EP-ben Fotó: Európai Parlament

Todor Galev, a szófiai Demokrácia Tanulmányok Központjának kutatója, és Tóth János István, a budapesti Korrupciókutató Központ Budapest elemzője egyaránt a korrupció melegágyának nevezték a paksihoz hasonló megaberuházásokat térségünkben. Golev szerint Oroszország egyre nagyobb érdeklődést mutat az európai energiaszektor iránt, infrastrukturális projektek hitelezésével, iparági érdekeit támogató médiakampányokkal, politikai pártok finanszírozásával igyekszik a jelenleginél is erőteljesebb energiafüggőségre kényszeríteni az Európai Unió országait. A magyar kutató fekete doboznak nevezte a paksi beruházást, mondván: létesítésének körülményeiről semmit nem tudunk, ez pedig erősíti a korrupció gyanúját.

Aszódi Attila, a Paks 2 beruházásért felelős kormánybiztos, aki a meghallgatás hívatlan vendége volt, hozzászólásában közölte: a korrupció bűncselekmény, ha bárki ilyet észlel, jelentenie kell. – Az elmúlt öt évben egyetlen, a hatalmon levőket érintő korrupciógyanús ügyben sem indított vizsgálatot a legfőbb ügyész – válaszolta Jávor Benedek EP-képviselő, a rendezvény házigazdája.

Massimo Garriba, az Európai Bizottság energiaügyi igazgatója előadásában kerülte, hogy véleményt mondjon a paksi beruházásról, de világossá tette, hogy az uniós testület erősen szorgalmazza az egyoldalú energiafüggőség felszámolását és a fűtőanyag-ellátás diverzifikálását. Ez utóbbi elvet a szerződéses megállapodásoknak is tartalmazniuk kell. Garriba közölte: a bizottság jó ideje párbeszédet folytat a magyar kormánnyal Paks 2-ről. A testület azt szorgalmazza, hogy az atomerőművek létesítésére, bővítésére, élettartamuk meghosszabbítására vonatkozó információk lehető legszélesebb körét tárják a nyilvánosság elé.

Aszódi Attila a paksi projekt tervezett költségeit kétségbe vonó véleményekre válaszolva azt mondta: az atomerőmű bővítésére szánt 12,5 milliárd euróba belekalkulálták az inflációt és más kockázatokat, a tízmilliárdos orosz hitelt pedig a két blokk elkészülte után kezdik csak törleszteni a Paks által termelt áram árából. Ha az orosz fél késik a megépítéssel, kötbért kell fizetnie, válaszolta egy kérdésre. Aszódi reményét fejezte ki, hogy hamarosan megszületik a megállapodás a kormány és az Európai Bizottság között a fűtőanyag-ellátásról is.