Az ellenzéki párt szombaton, az első atombomba ledobásának 66. évfordulóján az MTI-hez eljuttatott közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a világ közvéleményét az atomtámadás óta kísérti "a Hirosimával romba dőlt biztonságérzet és az áldozatokkal együtt eltemetett értelem elviselhetetlen öröksége."

Ki kell mondani - hangsúlyozta Berze Márton, az LMP külpolitikai szóvivője -, hogy az atomfegyverek birtoklása és bevetése erkölcstelen, jogellenes, katonailag szükségtelen és végzetesen veszélyes. Világossá kell tenni, hogy a világ közvéleménye nem fogadja el a kettős mércét: azt, hogy egyes országokkal kapcsolatban erkölcsileg kifogásolható az atomfegyverek birtoklása, mások számára viszont nem, sőt, "bátran használható" geopolitikai érdekek fenntartására.

Emlékeztetett, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező országok száma mára tizenegyre nőtt, és ez a globális biztonságot fenyegeti. A hidegháborús logikájú kölcsönös fenyegetettség és a félelem a megelőző csapástól hat évtizedig megóvta a világot a pusztulástól, de a globális terrorizmussal, Irán leplezett és Észak-Korea leplezetlen atomprogramjával a világ országainak olyan kihívásokkal kell szembenézniük, amelyek a bolygó biztonságát fenyegetik.

Vissza kell térni az atomsorompó-egyezmény feledésbe merült alapelveihez: véget kell vetni a fegyverkezési hajszának, hatékony intézkedésekre van szükség a létező kapacitások teljes leszerelésére - beleértve a kísérleti robbantások és az atomfegyverek előállításának beszüntetését, az összes létező készlet megsemmisítését, az atomfegyverek és célba juttató eszközeik kizárását az államok fegyverzetéből - mutatott rá az LMP-s politikus.

Kitért arra is, hogy tiltani kell az atomfegyverek átadását, ilyen fegyverek előállításának segítését, illetve kötelezni kell az atomfegyverrel még nem rendelkező államokat, hogy ne fogadjanak el, ne szerezzenek be, és ne állítsanak elő atomfegyvert. Utóbbi államcsoportot azonban sem az ellenőrzési eljárások, sem technikai, sem kereskedelmi megfontolások nem akadályozhatják az atomenergia békés felhasználásában - tette hozzá.

A nyugati világ nagyhatalmainak, az Egyesült Államoknak és Izraelnek, Oroszországnak és Kínának, Indiának és Pakisztánnak közös érdeke, hogy gátat szabjanak a katonai célú nukleáris kapacitások további bővítésének, és minden eszközzel megakadályozzák az atomfegyverek illegális kereskedelmét, amely okkal tölti el félelemmel azokat, akik "Hirosima után nem bíznak sem a kormányok, sem a kormányok megdöntésére szövetkezett terrorista csoportok önmegtartóztatásában" - írta közleményében az LMP külpolitikai szóvivője.

1945. augusztus 6-án reggel a B-29 típusú Enola Gay amerikai bombázó dobta le az atombombát Hirosimára. A robbanás körzetében 1,2 kilométeres sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé, az áldozatok pontos számáról csak becslések léteznek: a hirosimai emlékművön 61 ezer 443 név szerepel, az amerikai felderítés 139 ezerre tette a számukat. Az áldozatok többségének halálát nem maga a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, omlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében vesztették életüket.

A sugárfertőzés okozta károsodások pontos természete ma sem ismert, de addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, s még mindig születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. A kérdések továbbra is kérdések maradtak: szükség volt-e Hirosimában, de főként két nappal később Nagaszakiban az atombomba bevetésére.

Augusztus 6-át 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánították, örök emlékeztetőül.

1996. szeptember 10-én fogadta el az ENSZ Közgyűlése az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsend-szerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.