Átment a Robin Hood-adó

A parlament többsége megszavazta a távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló törvényt, benne az energiatermelőkre és –kereskedőkre kivetett különadóval: Robin Hood-adóval.

A javaslatot 190 képviselő szavazta meg, 184-en ellenezték.

A Robin-hood adót két évig kell fizetniük az energetikai cégeknek; a 8 százalékos jövedelemadóból a kormány évi 30 milliárd forint bevételt vár. Ezen kívül több fontos változtatást is tartalmaz az előterjesztés. Megváltoztatják például az árképzés ellenőrzési rendszerét, így  a távhőszolgáltatás csatlakozási- és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltatónak részletesen meg kell indokolnia, az emelés jogszerűségéről pedig a Magyar Energia Hivatal dönt. A törvény a távhőszolgáltatásban is garantálja a megfelelő nyereséget: a távhőszolgáltatás csatlakozási díját, a lakossági távhőszolgáltatás díját, illetve a termelőnek a szolgáltatóval kötött szerződéses árát úgy kell meghatározni, hogy a hatékonyan működő vállalkozó szükséges és indokolt ráfordításaira és a működéséhez szükséges nyereségre fedezetet nyújtson.

Az Országgyűlés módosította a környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995-ös törvényt. Erre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország Ellen. Az italcsomagolásokra vonatkozó termékdíj-szabályozásunk ugyanis előnyösebb helyzetbe hozta a belföldi gyártókat a külföldi szállítókkal szemben. A törvény elfogadásával a termékdíj mértékét függetlenítik a csomagolás tartalmától, azaz egységnyi csomagolás után minden belföldi
és külföldi gyártó egyforma mértékű díjat fizet (ez alól részleges mentességet ad a törvény az újrahasznosítható csomagolások esetében). A törvényt az MSZP-n kívül három fideszes képviselő is megszavazta, köztük Orbán Viktor pártelnök (a Fidesz, a KDNP, az MDF és az SZDSZ-frakció nemmel szavazott).

A liberálisok - és négy fideszes is - is támogatták a kormány újabb közrendvédelmi csomagját, amelynek elődjeit (melyek gyűlöletbeszéd ellenes csomag néven futottak) az Alkotmánybíróság rendre visszadobta. Ezúttal a polgári törvénykönyv módosításával érnék el, hogy a jövőben a Fővárosi Bíróságon indíthassanak pert például egy megzavart melegfelvonulás résztvevői, illetve mindazok, akiket valamely nemzetiségi, etnikai hovatartozás, vallásos meggyőződés, vagy szexuális irányultság által meghatározott csoport tagjaként ér sérelem, megalázás (ezt a javaslatot az MDF is megszavazta). A büntető törvénykönyvet és a szabálysértési törvényt is módosították, bevezetve a közösség tagja elleni erőszak, illetve annak előkészülete tényállását; büntetnék mások gyülekezési szabadságának akadályozását, a rendezvényszervezőnek való ellenszegülést, a bejelentés nélkül tartott rendezvények szervezését, a hivatalos személy elleni erőszak előkészületét, a hatósági eljárás (például bírósági tárgyalás) megzavarását, a közérdekű üzem megrongálását (például a vezetékek, sínek, vasúti kocsik megrongálását). A szükséges kétharmados támogatottság hiányában nem fogadták el a bírósági épületek rendjének fenntartására vonatkozó szabályokat.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.