Ponthatárok: áthangszerelt slágerek
 |
| Ünneplő diákok M. Schmidt János |
Palkovics László, Maruzsa Zoltán és Pósfay Péter a sajtótájékoztatón elmondták, az elmúlt évhez képest 95-ről 106 ezerre emelkedett a jelentkezők és 73-ról 74 ezerre a felvettek száma. Az nem hangzott el, hogy még így sem sikerült elérni a 2012-es értékeket, amikor 111 ezer felvételizőből 80 ezren jutottak be a felsőoktatásba, nem beszélve a 2011-es helyzetről: akkor 140 ezren próbálkoztak és 98 ezren meg is kezdhették tanulmányaikat. Az is tény ugyanakkor, hogy 2010 óta 9 ezerrel csökkent az adott évben érettségizők száma.
A tavalyi mélyponthoz képest gyakorlatilag minden területen kedvezőbbek a felvételi adatok. Nemcsak összességében nőtt a felvettek száma, de az állami ösztöndíjas képzésben is emelkedik a gólyák száma, 54 ezerről 57 ezerre. Ugyanakkor az alap- és osztatlan képzésben évek óta minimális a változás, 31–33 ezer között mozog az első évfolyamosok száma. Ami a felsőoktatási intézmények népszerűségét illeti, az ELTE tartja vezető helyét, idén alap- és osztatlan képzésben állami ösztöndíjjal 4720-an kezdik meg a tanulmányaikat a fővárosi tudományegyetemen.
A második helyen a budapesti Műegyetem található (3370 gólyával), majd a vidéki tudományegyetemek következnek: Debrecenben 3240, Szegeden 3108, Pécsen pedig 2281 hallgató iratkozhat be szeptemberben az első félévre. A Budapesti Corvinus Egyetemen (BCE) már kétezernél valamivel kevesebben (1926-an) lesznek az elsősök. A szakterületeket nézve a legtöbben, 14 482-en gazdaságtudományi, 10 882-en műszaki, 6990-en bölcsészettudományi, 5221-en informatikai, 4324-en pedig agrár jellegű képzésre nyertek felvételt.
Az állami ösztöndíjas alap- és osztatlan képzésben a legnépszerűbb szaknak a gépészmérnöki bizonyult – összesen 2199-en próbáltak bejutni erre a képzésre. Slágernek számít a mérnök-informatikus (2145 felvételiző), az általános orvos (2130), az ápolás és betegellátás (2106), a pszichológia (1716), a turizmus-vendéglátás (1619) és a gazdálkodási menedzsment (1468) szak. Mint ismert, 16 állami finanszírozású alapszakon és osztatlan képzésben előre meghatározták a ponthatárokat, ezek jó része nem is változott, így például az ország jogászképzéseire 464 ponttal, pénzügy és számvitelre 458-cal, kommunikáció és médiatudomány szakra 455-tel, kereskedelem és marketingre pedig 449-cel lehetett bekerülni.
A BCE-re jelentkezőket ugyanakkor kellemetlen meglepetés érte, mivel néhány szakon felfelé módosították a központilag előre meghatározott ponthatárokat: a turizmus és vendéglátáshoz például végül 446-nál húzták meg a minimumot, miközben a többi intézménybe 428-cal is be lehetett kerülni. Az előre nem rögzített ponthatárú képzések közül az ELTE és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egyes osztatlan képzésű tanárszakjaira volt a legnehezebb bekerülni, az ELTE matematika–spanyol tanári szakán például 478 pontra volt szükség a sikerhez.
A BCE kereskedelem és marketing szakán a költségtérítéses képzésben legalább 470 pont kellett a bejutáshoz. Az orvosképzésben a Semmelweis Egyetemen 432 pontnál, Debrecenben és Szegeden 407 pontnál, Pécsett pedig 401-nél húzták meg a határt. A legkönnyebben államilag finanszírozott képzésre a természettudományos területen lehetett bejutni: biológia, földrajz és kémia szakokon néhány egyetemen már 260 pont is elég volt a sikerhez.
Palkovics László közölte: az elmúlt években átrendeződött a felvételizők által preferált képzési területek aránya. Így a 2010-es adatokhoz képest az alap- és osztatlan képzésben 6-ról 8 százalékra nőtt az informatikai, 14-ről 18-ra a műszaki, 3-ról 4 százalékra a természettudományi képzésre jelentkezők aránya, a pedagógusképzésben pedig megduplázódott, s 10 százalékra emelkedett. Palkovics a változásokat a kormányzat sikerének tekinti, szerinte ma már a felvételire jelentkezésekben is mérhető a felsőoktatási képzési struktúra átalakítása.
Ehhez kapcsolódva Maruzsa Zoltán kifejtette: vannak jelei, hogy életben maradhatnak azok a vidéki főiskolák, ahol már belefogtak a képzési struktúra megreformálásába. Példaként említette a bajai Eötvös József Főiskolát, valamint a Nyíregyházi Főiskolát: mindkét intézményben profiltisztítást hajtottak végre, csökkentették a választható szakokat, ennek ellenére idén a jelentkezők és a felvettek száma is emelkedett.
Pósfay Péter, az OH elnöke elmondta, a felvételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati kérelmeket augusztus 20-áig bírálják el.Megkezdődött a pótfelvételi eljárás, amelynek jelentkezési határideje augusztus 12. Ez az első olyan felvételi eljárás, amelyet már teljes egészében elektronikus úton bonyolítanak le, a Felvi. hu honlap E Felvételi oldalán.
Számos tévhit kering a külföldi felsőoktatási intézményekben tanuló magyar fiatalok számáról, miközben a humántárca által frissen elvégzett adatgyűjtés azt igazolta, hogy az elmúlt tíz évben nem történt érdemi változás: továbbra is a magyar állampolgárságú hallgatók alig két százaléka jár egyetemre-főiskolára a határainkon túl – jelentette ki Maruzsa Zoltán. Hozzátette, ez az adat nemzetközi összehasonlításban nem számít kiugrónak, hiszen például a német állampolgárságú egyetemistáknak 6,5 százaléka tanul Németországon kívül.
A külföldön tanuló magyar diákokról az Emmi nem vezet statisztikát, így az adatokat az érintett országoktól gyűjtötték be. A helyettes államtitkár elmondta: a német társtárcától kapott tájékoztatás szerint Németországban 1500 magyar fiatal tanul a felsőoktatási intézményekben, miközben Magyarországon háromezer német állampolgárságú hallgató jár egyetemre-főiskolára. Maruzsa szerint csínján kell bánni a „bombasztikus statisztikákkal”: például azzal, hogy megduplázódott a brit egyetemeken tanuló magyar hallgatók száma, ugyanis alig néhány száz fiatalról van szó.
Hasonlóan torzító az az egyébként valós adat is, miszerint néhány év alatt megötszöröződött a Magyarországra járó brit állampolgárok száma, hiszen a létszámuk még így sem éri el az ezret. A helyettes államtitkár megjegyezte, folyamatosan emelkedik a nálunk egyetemre járó külföldiek száma, két éve 20 ezren, tavaly viszont már 23 ezren tanultak itt. (Cs. P.)
