A szaklap akkreditált laboratóriummal vizsgáltatta be a piacon kapható szén-monoxid-mérőket. Az akkori döbbenetes eredmények (tizenegyből mindössze kettő volt megfelelő) miatt a tesztelők a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez fordultak. A főfelügyelőség tíz különböző típusú készüléket vizsgáltatott be, ezek közül mindössze egy volt megfelelő – hangzott el tegnap a Műegyetemen e témában tartott tájékoztatón. (A fogyasztóvédelmi hatóság nem nevezte meg a megfelelőnek talált készülék típusát, korábban a VGF tesztjén a Szimat 2-H és a Honeywell H450EN ment át.)

Életet menthet a mérés pontossága

A súlyos kockázat meglétét igazoló vizsgálat logikus következménye az lenne, hogy a forgalomból azonnal kivonják a hasznavehetetlen termékeket, a vásárlókat meg kártalanítják. Erről azonban még nem született döntés. Arról viszont igen, hogy mivel a nem megfelelő minőségű érzékelők más márkanéven időről időre visszatérnek az áruházak polcaira, a fogyasztóvédelem a mérők vizsgálatát nyár végén, a fűtési idény előtt megismétli. A piac amúgy megdöbbentően reagált a tavaly őszi bejelentésre, amikor a szakemberek azt javasolták, hogy mindenki a 12-15 ezer forintos készülékeket vegye meg, mert azok már biztonságosak. Erre a kereskedők a korábban 3–6 ezer forintért árusított mérők árát ebbe a kategóriába emelték.

Hogy nem mondvacsinált problémáról van szó, azt adatok is bizonyítják: 2013. szeptember 20. és 2014. április 15. között több mint 400-an szenvedtek valamilyen sérülést vagy enyhébb mérgezést országszerte, 15 emberen pedig már nem lehetett segíteni.

Korszerű mérők nélkül hasonló helyzetek bármikor előfordulhatnak. Az elmúlt évtizedben elvégzett nyílászárócserék egy bizonyos – nem tudni mekkora! – részénél nem vették figyelembe a lakások szellőzését, a beépített gázkészülékek levegőigényét, így előfordulhat, hogy egy jól szigetelt lakásban olyan gázkészülékkel fűtenek, amely a lakás levegőjét használja, és esetlegesen oda is tolja vissza a szén-monoxidot. Még egy megdöbbentő adat: a veszélyeztetett háztartások 85 százalékában még vészjelző sincs.

Mivel az olcsóbb berendezésekről egyértelműen kiderült, hogy nem riasztanak megfelelő időben, esetleg tévesen riasztanak, vagy az új bútorokból kipárolgó gőzökre is bejeleznek, családok ezrei, tízezrei lehetnek (a rossz mérő miatt) hamis biztonságérzetük közben életveszélyben. Egyébként európai problémáról van szó, mert ezek a termékek más országokban is kaphatók.

A Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség ezért kezdeményezi, hogy azonnal szabályozzák a szénmonoxid-riasztók forgalmazását és alkalmazását. Tegyenek jogszabályi intézkedéseket a szén-monoxid keletkezésének megelőzésére, ilyen lehet például a nyílászárócsere műszaki engedélyeztetésének előírása, amelynél figyelembe veszik a lakás szükséges légcseréjét is. Stieber József, a Kéményjobbítók Országos Szövetségének elnökségi tagja arra is felhívta a figyelmet, hogy az érzékelők a probléma meglétét jelzik, de nem azok jelentik a megoldást.

A körbeszigetelt, tökéletesen záródó nyílászárókkal felszerelt lakásokban a nyílt égésterű készülékek, amelyek a lakás oxigénjét használják fel, sokkal nagyobb veszélyt jelentenek, mint a zárt égésterű rendszerek, amelyek a külső környezetből nyerik az oxigént. A zárt rendszerekkel is előfordulhatnak problémák, de jóval kevesebb, mint a nyíltnál. A szakember azt tanácsolja, hogy a nyílt rendszerű kazánokat használók ne építsenek be nagy teljesítményű szagelszívókat, mert előfordulhat, hogy éppen emiatt áramlik vissza a lakásba az égéstermék. Stieber József szerint mindent meg kell tenni azért, hogy az embereknek ne legyen szükségük szén-monoxid-mérőre – korszerű épületgépészeti megoldásokkal, szellőzőrendszerekkel, folyamatosan karbantartott készülékekkel –, de még ilyen esetben is kell egy korszerű mérő. Aki teheti, eleve zárt égésterű kazánt építsen be, vagy ilyenre cserélje le a régi, nyílt terű eszközét. Az utóbbi váltás alsó áron is legalább 200 ezer forintba kerül. Nem kérdés, hogy megéri.