A frakcióvezető hétfőn, sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a mentelmi jognak csak attól kell megvédenie a politikust, hogy a képviselői munkája, szavazata, véleménynyilvánítása miatt zaklassák vagy az "éppen aktuális hatalom rá nyomást gyakoroljon".

Annak az LMP véget akar vetni, "amiben tettestársak voltak az elmúlt húsz év politikai erői, hogy a mentelmi joggal visszaélve sértik a törvény előtti egyenlőséget" - mondta az ellenzéki politikus.

A parlamenti honlapon hétfőtől elérhető előterjesztésüket ismertetve azt mondta, hogy a képviselői megbízatással összefüggő esetekben az Országgyűlés csak azt vizsgálhatná, hogy mennyire megalapozott indokkal akarják "kikérni" a képviselőt. Minden más esetben – köztük azokban is, amelyek az LMP javaslata szerint már nem tartoznának a mentelmi jog hatálya alá – bíróság dönthetne a politikusokkal szembeni kényszerintézkedésekről, hogy "parlamenti képviselőket ne lehessen csak úgy láncra verni kormányzati utasításra" - tette hozzá.

Az Országgyűlés mentelmi joggal összefüggő döntései felett az Alkotmánybíróság (Ab) gyakorolna kontrollt: a Ház döntésével szemben az érintett képviselő, az indítvány előterjesztője, a mentelmi bizottság vagy a parlamenti politikusok egyötöde 15 napon belül panasszal fordulhatna az Ab-hez, amely az ilyen ügyekben soron kívül járna el.

Szilágyi Péter képviselő a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az LMP a rágalmazási és becsületsértési ügyekben – a kialakult parlamenti gyakorlattal szemben - csak akkor szavazott a mentelmi jog megtartása mellett, ha a rágalmazás vagy becsületsértés alapjául szolgáló cselekmény összefüggött a képviselői munkával. Ellenpéldaként említette a fideszes Meggyes Tamás ügyét, akinek esetében úgy látták, hogy a volt esztergomi polgármestert nem szabad, hogy védje a mentelmi jog az ellene tett feljelentések ügyében.