Átadták az idei Príma díjakat
Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat pénteken este Budapesten, a Művészetek Palotájában. Kiemelkedő teljesítményükért a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport képviselői hatodik alkalommal részesültek elismerésben a Vállalkozók napján. Első alkalommal adtak át televíziós különdíjat, amelyet a Magyar Televízió nyert el.
Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, a Prima Primissima Alapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: a világban és Magyarországon zajló pénzügyi válság idején különösen örül annak, hogy létezik a Prima Primissima Díj. Amikor gazdasági megszorításokkal kell szembenézni, sokkal kevesebb pénz jut a tudomány, a köznevelés és a kultúra támogatására - mondta.
Hozzátette: miközben a mai világban az emberek többsége elveszik az anyagi javak hajszolásában, azokat díjazták, akik a többség értékítélete alapján kitartásukkal, alkotói elkötelezettségükkel, kimagasló teljesítményükkel Magyarország szellemi vagyonát és hírnevét gyarapították.
A korábbi és mai díjazottak olyan területeken dolgoznak és alkotnak, ahol kimagasló eredményt sokszor egy élet megfeszített munkájával tudnak elérni, így válhatnak példaképekké a társadalom és a fiatalok számára. A díjazottak karakterükkel, kitartásukkal igazodási pontot jelentenek a mai értékválságos világunkban az egész ország és a felnövekvő nemzedékek számára - hangsúlyozta Csányi Sándor.
A Prima Primissima Díjat és az azonos nevű alapítványt 2003 nyarán alapította Demján Sándor üzletember, a TriGránit Rt. elnöke a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) elnökségének közreműködésével.
A magándíj azzal a céllal jött létre, hogy pártoktól és politikától mentesen támogassa és fejlessze a magyar tudományos, művészeti és kulturális életet, őrizze a magyar értelmiség eredményeit, értékeit. A több mint 1,65 milliárd forint értékű felajánlásnak köszönhetően az alapítvány tíz éven át ítélheti oda a kitüntetést. Az első Prima Primissima Díjakat 2003 decemberében adták át.
Évente tíz kategóriában összesen harminc művészt, tudóst, építészt, sportolót és más közéleti személyiséget, kollektívát jelölnek a Prima Primissima Díjra. A gála napján választják ki minden kategóriában a három prima közül a primissimát, aki 50 ezer euró díjazásban részesül. A primák díja 10 ezer euróval jár.
Az idei Primissima díjasok:
Magyar irodalom
Csoóri Sándor Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas, Herder-díjas költő, író 1930. február 3-án született Zámolyon. 1953 óta publikál, a szellemi és politikai ellenzék vezető alakja, a rendszerváltás egyik előkészítője volt. Sára Sándor több filmjének a forgatókönyvírója. 1992 óta a Hitel című irodalmi folyóirat főszerkesztője. A Magyarok Világszövetségének egykori elnökeként ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.
Magyar színház- és filmművészet
Markó Iván Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Győri Balett megalapítója 1947. március 29-én született Balassagyarmaton. Dolgozott a világ szinte valamennyi jelentős operaházában, számtalan emlékezetes alakítást nyújtott. Nevéhez legendás koreográfiák fűződnek: A csodálatos mandarin, A kékszakállú két arca vagy a József és testvérei. 1985 óta a Bayreuthi Ünnepi Játékok állandó koreográfusa, 1996 óta a Magyar Fesztivál Balett vezetője.
Magyar képzőművészet
Keleti Éva Balázs Béla- és Táncsics Mihály-díjas fotóriporter 1931. augusztus 18-án született Budapesten, 1951-ben lett a Magyar Fotó munkatársa, amelyet 1956-ban beolvasztottak a Magyar Távirati Iroda (MTI) szervezetébe. 1976-tól az Új Tükör képszerkesztőjeként dolgozott, 1991-től vezetője az Europress fotóügynökségnek. 2004-ben jelent meg Oly távol és közel című albuma. Számtalan konfliktust is felvállalva mindig azon munkálkodott, hogy a sajtóban ne másodrendű szerepe legyen a fotográfiának.
Magyar tudomány
Pusztay János nyelvész 1948. július 22-én született Szombathelyen, 1991 óta a Nyugat-magyarországi Egyetem uralisztika tanszékének vezetője, hat évig az intézmény főigazgatója is volt. Harminc önálló kötetet írt, köztük szótárakat, felsőoktatás- és régiópolitikai könyveket. Az ő munkája Az "ugor-török háború" után, a Nyelvek bölcsőjénél és a Búcsú váramtól. A Magyar Nyelv Terminológiai Tanács alelnöke, több száz nyelvészeti, irodalmi, tudománynépszerűsítő tanulmány szerzője. Munkásságát Apáczai Csere János-díjjal is elismerték.
Magyar oktatás és köznevelés
Korzenszky Richárd, a tihanyi bencés apátság házfőnöke 1941. november 27-én született Csornán; 1964-ben szentelték bencés pappá. Tíz esztendeig vezette a pannonhalmi bencés gimnáziumot, perjele volt az ottani főapátságnak. Miniszteri biztosként és a Magyar Katolikus Püspöki Kar iskolai bizottságának elnökhelyetteseként fontos szerepet vállalt az oktatásszervezésben. A Maradj velünk, a Páternoszter, az Úton vagyunk című kötetek szerzője 1994 óta a tihanyi bencés apátság házfőnöke. Munkásságát Trefort Ágoston- és Fraknói Vilmos-díjjal is elismerték.
Magyar építészet és építőművészet
Novák István Ybl-díjas építész 1938. január 16-án született Budapesten; 28 éven át a szegedi CSOMITERV tervezője, majd vállalati főépítésze volt, 1990-ben önálló építész irodát hozott létre. Eddig csaknem 200 épületet tervezett. Szeged korábbi, Makó és Szarvas jelenlegi főépítésze. Nevéhez fűződik például a Baján felépült Magyarországi Németek Művelődési Központja, a szegedi Kárász utca és Klauzál tér rekonstrukciója, ezért 2003-ban Europa Nostra-díjjal jutalmazták.
Magyar sajtó
Szegő András Táncsics Mihály-díjas és Magyar Pulitzer Emlékdíjas újságíró 1948. március 24-én született Budapesten. 1970 és 1992 között a Képes Sport munkatársa, a birkózás, a súlyemelés és az ökölvívás szakírója volt. 1994 óta a Nők Lapja szerzője, publicisztikái, riportjai hétről hétre olvashatók. 2003-ban jelent meg Magánybeszélgetések című interjúkötete, idén pedig Antal Imréről szóló könyve.
Magyar zeneművészet
Koncz Zsuzsa Kossuth- és Liszt-díjas előadóművész 1946. március 7-én született Pélyen. A ,60-as évek elején a Ki mit tud? vetélkedőben aratott országos sikert. Együtt dolgozott az Omega, az Illés, a Metro és a Fonográf együttessel. A Rohan az idő című kislemeze a magyar nyelvű rockzene minden eladási rekordot megdöntő felvétele lett. Ezt újabb lemezsikerek követték, koncertjei teltházat vonzanak.
Magyar népművészet és közművelődés
A 35 éve működő Muzsikás Együttes Európában, Amerikában, Japánban is közkedvelt. Elsőként sikerült elfogadtatnia a magyar népzenét mint önálló zenei stílust. Az együttes tagjai - Éri Péter, Porteleki László, Hamar Dániel, Sipos Mihály - neves szólistákkal, kamaraegyüttesekkel, kórusokkal és szimfonikus nagyzenekarokkal lépnek fel. A Muzsikás koncertjeinek rendszeres vendége Sebestyén Márta. Az együttest Liszt- és Kossuth-díjjal is elismerték.
Magyar sport
Az MKB Veszprém - Magyarország legsikeresebb férfi kézilabdacsapata - 1977-ben alakult meg, 16-szoros magyar bajnok, 17-szeres Magyar Kupa győztes, 2-szeres KEK-győztes. Az egyesületről eddig hét könyv jelent meg, a klub példaértékű utánpótlás-nevelő munkát végez, mintegy 500 gyermek sportol náluk, nemrégiben új középiskolai osztályt indítottak. Az MKB Veszprém férfi kézilabdacsapatának vezetőedzője Mocsai Lajos.
Közönségdíj
Halász Judit Kossuth-díjas színművésznő 1942. október 7-én született Budapesten. 1965 óta a Vígszínház tagja. Mintegy 40 filmben és számtalan tévéjátékban szerepelt. Magyar költők verseit énekli gyerekeknek és felnőtteknek. Lemezeivel - amelyekből tizenhét év alatt egymilliónál is többet értékesítettek - műfajt teremtett.
