A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM), illetve az emlékközpont rendezvényén a tárlatot Balatoni Mónika, a KIM társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára nyitotta meg. A kiállítás célja emléket állítani a magyar kultúra olyan kimagasló alakjainak, akiknek sorsát megpecsételte a holokauszt tragédiája. Az emlékek között megtekinthető Robert Capa néhány eredeti fényképe is.

A Holocaust Közalapítvány által 2008 óta odaítélt Wiesenthal-díjakat azon személyeknek adják át, akik önzetlen önkéntes munkájukkal elősegítették a magyarországi holokauszt emlékének megőrzését. A díjazottak, Barna István történelem-pedagógia-művészettörténet szakos középiskolai tanár és Mátraházi Ferenc magyar-történelem szakos tanár Szita Szabolcstól, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatójától vehették át az elismerést.

Barna István 1972-től 1999-ig a miskolci Földes Ferenc Gimnázium igazgatóhelyettese volt, ahol szervezőmunkájának köszönhetően történelem tagozat indult, amelyen sokat foglalkoztak a zsidóság és a holokauszt történetével. 1992-ben a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársaival és diákjaival közösen rendezték meg az Észak-Magyarország zsidóságának kultúráját reprezentáló Kő és korsó című kiállítást, 2002-ben pedig tanítványaival a vészkorszak idején embereket mentő budapesti svéd diplomata, Raoul Wallenberg életútjáról mutattak be tárlatot.

Avasi zsidótemető címmel jelent meg 1993-ban tanulmánya, 2003-tól 2010-ig pedig Megemlékezés a holokausztról címmel Nógrád, Heves, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megye középiskolás tanulóinak részvételével évente prózamondó versenyt szervezett.

Mátraházi Ferenc több mint kétszázszor vezetett csoportot az ország minden tájáról (Salgótarjánból, Százhalombattáról, Bonyhádról, Pécsről) Auschwitz-Birkenauba, Mauthausenbe, Dachauba és Buchenwaldba. Több helyen jelentek meg szakmai munkái a holokauszt tanításával kapcsolatban, de írt színpadi forgatókönyvet is, amelyet német fordítással külföldön is bemutatott amatőr színjátszó csoportjával.

Minden évben megrendezik városukban a holokauszt-emléknapot, tavaly Szolnok mellett ők adtak otthont a kormány támogatásával szervezett vidéki megemlékezésnek. Legutóbb Izrael magyarországi nagykövetségével, majd az Élet Menete Alapítvánnyal többfordulós országos emlékvetélkedőt rendeztek, amelynek forgatókönyvei is az ő nevéhez fűződtek.

Az eseményen felolvasást tartottak A magyar kultúra veszteségei című esszépályázat legjobbnak ítélt alkotásaiból. A 65 beérkezett pályamű olyan értékes életműveket dolgozott fel, mint Richter Gedeoné, Rejtő Jenőé, Gelléri Andor Endréé, Bródy Imréé, Weiner Leóé, Bálint Györgyé, Gaál Béláé vagy Komor Marcellé. A három első díjon kívül 16 különdíjat ítélt oda a bíráló bizottság. Az első helyezést elért pályamű Sárközi György író életművét mutatja be, és Gál Fanni, a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnázium tanulója írta.

A rendezvényen Szita Szabolcs és Steven Theodore Katz professzor, az International Holocaust Remembrance Alliance (a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség) elnökének főtanácsadója mondott beszédet. Az esemény végén mécsest gyújtottak, és az emlékezés kavicsait helyezték el az Áldozatok Emlékfalánál.

Az emléknap programja este a Cipők a Duna-parton emlékműnél fejeződik be, ahol közös mécsesgyújtással és néma főhajtással tisztelegnek az áldozatok emléke előtt.

Az Országgyűlés 2000. évi döntése szerint 2001-től minden évben április 16-án tartják a holokauszt áldozatainak magyarországi emléknapját. 2000. január 18-án, a budapesti gettó felszabadításának 55. évfordulóján Pokorni Zoltán javasolta, hogy a középiskolákban minden évben ezen a napon emlékezzenek meg a holokauszt áldozatairól, annak emlékére, hogy 1944-ben április 16-án kezdődött meg az akkor Magyarországhoz tartozó Kárpátalján a zsidó emberek gettókba zárása. Ezt követte ausztriai, németországi és lengyelországi haláltáborokba hurcolásuk. Néhány hónap alatt több százezer vidéki magyarországi zsidó embert gyilkoltak meg a koncentrációs táborokban.