Mintegy 23 ezer kilométernyi belterületi vízelvezető csatorna – út menti árok – és patakmeder ellenőrzését kezdeményezi a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság. Ez nem más, mint proaktív fellépés – magyarázza Tóth Ferenc dandártábornok, országos polgári védelmi főfelügyelő. Vagyis: nem várják meg, míg egy felhőszakadás településeket önt el, hanem elébe mennek a dolgoknak, hogy megállapítsák, mennyire használhatók a vízelvezető rendszerek.

Sok helyütt valószínűleg semennyire, hiszen korábban előfordult az is, hogy egy záporeső után családi házak sora mindössze azért került víz alá, mert valaki a gépkocsibehajtó kialakítása során egyszerűen feltöltötte az ingatlana előtt az árkot, és a csapadék amiatt nem tudott lefolyni.

De ha a víz útját elzárják, nem is kell rendkívüli mennyiségű csapadék ahhoz, hogy baj legyen. A közelmúltban egy Somogy megyei településen mindössze 8-10 milliméternyi eső esett, s egy domb alján lakóházakat öntött el az ár. Még rosszabb lehet a helyzet egy felhőszakadás esetén, amikor elsősorban hegyvidéki területeken néhány óra alatt levonuló villámárvizek következhetnek be.

Az előzetes felmérések szerint több mint 1800 városban és községben tartanak majd helyszíni szemlét az önkormányzatok, az érintett területek tulajdonosai, illetve a vízügy, esetleg más hatóságok bevonásával.

A tábornok hangsúlyozta: az ellenőrzés megállapításairól jegyzőkönyv készül, s amennyiben beavatkozásra van szükség, a helyhatóságot vagy az adott terület gazdáját felszólítják, hogy a megszabott határidőn belül tisztítsa meg a vízelvezető árkot. Ha a feladat az önkormányzatok lehetőségeit meghaladja, az OKF kezdeményezni fogja, hogy erre a célra közmunkásokat foglalkoztathassanak.

A munkát május végéig szeretnék befejezni, s Tóth Ferenc kérdésünkre megerősítette, hogy a 23 ezer kilométer hosszúságú vízelvezető rendszert addig – a társhatóságok munkatársaival együtt – méterről méterre bejárják. Az ellenőrzés egyébként önkéntesek – például polgárőrök – bevonásával már folyik.

Hasonló proaktív fellépésre más területeken is számítani lehet. Nem túl régen a Pécel és Isaszeg közötti vonalon azért bénult meg átmenetileg a vasúti közlekedés, mert egy öreg fa kidőléssel fenyegetett. Így máris adódik a következő feladat: a forgalmasabb vasútvonalak és közutak mentén – az érintett szervezetek (városgazdálkodás, kertészet stb.) és szakemberek bevonásával – ellenőrizni kell az út menti fák állapotát – mondta a tábornok.

Azt egyelőre nem tudni pontosan, hogy ez mekkora feladatot jelent, de a határidőt már megszabták: június 15-ig be kell fejezni a valószínűleg több ezer kilométernyi vasúti pálya és országút mentén a vizsgálatot. Tóth Ferenc ezzel kapcsolatban kiemelte: nem jó, ha valaki később éri el az úti célját, de azt mindenképpen el kell kerülni, hogy soha ne érjen oda, s ha egy autóra dől egy fa, annak könnyen ez lehet a következménye.

A katasztrófavédelem más kockázatok elemzését is fontosnak tartja – emelte ki a tábornok. Nyáron például számítani lehet viharos szélre, ami az építményeket, illetve a magasabb fákat fenyegetheti. Az utóbbi néhány hét tapasztalatai pedig arra figyelmeztetnek, egy szárazabb időszakban minden korábbinál gyakrabban pusztíthatnak erdőtüzek. A tábornok szerint proaktív fellépéssel a viharkárok és a szabadtéri tüzek jelentős részét is megelőzhetik.

Most folyik a településeknek a tényleges kockázatok számbavételén alapuló veszélyeztetettségi osztályokba sorolása is – tájékoztatott a főfelügyelő. Ezt egy 1995-ös jogszabály alapján korábban már elvégezték, de részben más – például honvédelmi – szempontokból indultak ki. Így önmagában kockázati tényezőként értékelték az államhatár közelségét, amit ma semmi nem indokol. A tábornok szerint az sem közömbös, hogy azóta lényegesen kifinomultabb modellszámítási módszerek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy bizonyos rendkívüli események hatásait elemezzék.

Egy folyóparti várost vagy községet eddig automatikusan az árvízveszélyes körbe soroltak, miközben korántsem mindegy, hogy a település néhány házsora vagy egésze kerülhet víz alá – jelentette ki a főfelügyelő. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a villámárvízzel – ami valószínűleg a klímaváltozás miatt egyre gyakoribb rendkívüli esőzések következménye lehet – egyáltalán nem számoltak. De szerinte arra sem gondolt senki, hogy rendszeresen olyan, hosszú ideig tartó csapadékmentes időszak következhet be, amikor a napi hőmérsékleti maximum meghaladja a harminc fokot.

Június végéig elvégzik a települések besorolását, s ha valahol csupán a rendkívüli időjárás jelentette kockázattal kell számolni – ami mindenütt előfordulhat –, nem kell polgári védelmi egységeket létrehozni, a polgármesternek csupán a vezetői törzset kell megalakítania.

Ahol viszont más veszélyforrások is vannak – például veszélyes üzemek, közúti vagy vasúti csomópontok, áradással fenyegető vízfolyások –, ott polgári védelmi szervezetet kell működtetni, amelynek létszámát, eszközeit és tagjainak kiképzését a kockázatokhoz igazítják.