A klímaváltozás következtében a hőséghullámok számának növekedésével kell számolni. Tavaly 26 ilyen napot regisztráltak hazánkban, ami a második legmagasabb érték az elmúlt tíz évben. Emellett az elmúlt tíz év harmadik legmagasabb átlag- és maximum-hőmérsékletű nyara szintén a 2012-es volt. A fővárosban 2001 és 2005 között évente 1-2 hőhullám fordult elő, az utóbbi 5 évben viszont ez a szám 3-5 közé emelkedett. Az ilyen időszakok különösen megviselik a szervezetet. Az országos tisztifőorvos által kiadott négy riasztás alatt összesen 1666-tal több haláleset történt, ez jóval több volt, mit az ezt megelőző 2007-es évben (1100 fő).

A napi átlaghőmérséklet 5 Celsius-fokos emelkedése már tíz-tizenkét százalékkal növeli a halálozás kockázatát, 15 százalékkal a szívpanaszok és „általános rosszullét” miatti sürgősségi mentőhívások számát.

Ahogyan emelkedik a hőmérséklet, úgy nő szervezetünk terhelése. A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.

A tiszti főorvosi hivatal azt ajánlja, hogy a forróságban zuhanyozzon langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is. Továbbá aki teheti, kapcsolja be a ventilátort, menjen néhány órára olyan helyre, ahol van légkondicionáló. A hőségben nagyon fontos a folyadékfogyasztás, amelyből ajánlott a víz, a tea, a paradicsomlé, az aludttej, a kefír, a joghurt, a levesek. Ha csak teheti, nagy forróságban kerülje a kávét, az alkoholt, a cukros és szénsavas italokat. Ruházatban érdemes a világos, bő szabású, jól szellőző pamut anyagút viselni. A szabadban jól jöhet a széles karimájú kalap, napszemüveg.  

A csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessék a szüleik. A hivatal arra is fölhívja a figyelmet, hogy még véletlenül se hagyjon senki gyermeket vagy állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.