Szó sincs oligarchákról? Dehogynem

Ángyán József a parlamentben

„Meddig támogatja még az oligarchák uralmát a kormány?” – kérdezte napirend előtti felszólalásának címében Volner János. A jobbikos képviselő szónoklatában felidézte, hogy az elmúlt héten az MSZP-s politikusok beszéltek napirend előtt a fideszes oligarchákról, „nem alaptalanul”.

Volner ugyanakkor hosszasan ecsetelte, hogy az MSZP-s kormányok alatt is történtek hasonlók, sőt „épp az az MSZP próbál a korrupció élharcosa lenni, amelynek maga is haszonélvezője volt”. Volner az LMP-nek is kiosztott egy sallert, mondván, az ökopártiak is joggal beszélnek a fideszes oligarchákról, de az LMP-sek sem jobbak a szocialistáknál, hiszen őket is amerikaiak pénzelik az ország érdekei ellenében.

A jobbikos politikus ezt követően rátért a Fidesz érintettségére, és felidézte Ángyán József lemondott agrárállamtitkár visszásságokat feltáró kijelentéseit. (A volt kormánytag a szónoklatot az ülésteremben ülve hallgatta végig, a plenárison egyébként meglehetősen kevés politikus van jelen, igen foghíjasak a sorok.) Volner feltette a kérdést: hogyan lehet, hogy a kormány inkább az oligarchák érdekeit szolgálja, és nem a mezőgazdasági kisvállalkozókat, a gazdálkodókat?

Fazekas Sándor agrárminiszter válaszolt a kormány részéről. A szaktárca vezetője szerint nem egy másik politikus (Ángyán) kijelentéseire, hanem a tényekre kell hagyatkozni. Fazekas szerint a nemzeti együttműködés kormánya éppen hogy a kisvállalkozókat és családi gazdálkodókat segíti.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a 65 ezer hektár állami földterületnek majd a felénél már megköttettek a haszonbérleti szerződések. Fazekas szerint ezek kis területek, szó sincs tehát arról, hogy óriás birtokok alakulhatnának ki. A miniszter szerint természetes, hogy nem nyerhet mindenki a pályázatokon, és ezért adódnak viták és feszültségek.

„Ebben a szellemben dolgozunk, és ezt a munkát fogjuk folytatni a jövőben is (…) Szó sincs oligarchákról és nagybirtokokról. Inkább arról, hogy betartjuk azt az ígéretünket, amelyet a gazdálkodóknak, a családi vállalkozóknak tettünk” – fogalmazott a tárcavezető.

A KDNP nem kér a kettős beszédből – ha ellenzéki

A második napirend előtti felszólaló a kereszténydemokrata Lukács Tamás, beszédének „Nicsak ki beszél itt?” címet adta. A KDNP-s képviselő többek között azt mondta: „furcsa világban élünk, mert korábban a gazdasági teljesítmény mérhető volt, ma pedig úgy tűnik, hogy a világunk egy virtuális világ, ahol a nyilatkozatok meghatározzák egy adott valuta értékét”. Lukács hozzátette: a pénzügyi válság alapvető okai morális okokra vezethetőek vissza.

A KDNP-s politikus arról is beszélt, hogy azoknak a személyeknek komoly felelősséggel kell viseltetniük, akik nyilatkozataikkal befolyásolni tudják ezt a virtuális világot. Lukács a kettős beszéd befejezésére szólított fel, hozzátéve: amikor kormánypárti politikusokra fogták a magyar deviza gyengülését, akkor hasonló mércével mérjenek azok esetében is, akik nem kormányoldalon állnak, de nyilatkozataikkal negatív hatásokat érnek el.

„Nem azt kívánjuk, hogy ne legyenek kritikusak a kormánnyal szemben, de az elvárható, hogy mindenki a saját pozíciójában az ország érdekeit tartsa szem előtt, különösen akkor, amikor tevékeny részese volt az ország eladósításában” – fogalmazott a kereszténydemokrata képviselő. A kormány nem kívánt reagálni Lukács Tamás felszólalására.

A kormány betartott ígérete – az ellenzék szerint

Vágó Gábor, az LMP képviselője volt a harmadik felszólaló, beszédének a „Nem leszünk gyarmat!” címet adta. Az ökopárti politikus felidézte Orbán Viktor március 15-i beszédét, amelyben szabadságharcról és függetlenségről beszélt. Vágó Gábor szerint azonban a gyarmatosítók nincsenek is olyan messze, elég az országhatáron belül keresni őket.

„Ők azok a pénzeszsákok, azok az oligarchák, akikről Ángyán József is beszélt (…) Tudjuk kinek a nevét nem lehet kimondani, kiről nem lehet fotót készíteni. Tudjuk, ki Simicska Lajos és kicsoda Nyerges Zsolt (…) A Fidesz azzal kampányolt 2010-ben, hogy 'Csak a Fidesz'. Ezt az ígéretüket betartották!” – fogalmazott az ökopárti képviselő. Eközben a fideszesek folyamatosan bekiabálnak, Kövér László házelnök nem szól közbe. Vágó Gábor azzal folytatja, hogy a szabadságharcosok a belső gyarmatosítók ellen csak a népszavazással lehet érdemben küzdeni.

Az LMP-s politikusok szerint a tömegek jönnének ugyan, de beleütköznek a „félelem falába”. Vágó szerint ezt a rendszert kell megtörni, és akkor az egész „Fidesz-gyarmatot” is meg lehet törni. „Engem kicsinálhatnak, de a hazámat nem hagyom kicsinálni. Van százezer ember, aki nem fél. Az a kérdés, hogy egy héten belül lesz-e még újabb százezer, aki ki mer állni. Éljen a szabadság, éljen a haza!” – zárta szavait Vágó Gábor. A kormányoldalon folyamatosak a bekiabálások.

Szathmáry Kristóf nemzetgazdasági államtitkár reagált kormányoldalról. Szerinte a megbukott népszavazási kezdeményezés inspirálhatta az „esszébe illő” felszólalást. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy Magyarország az elmúlt két évben egy nagyon nehéz örökséget próbál meg lezárni, és próbálja megújítani az egész országot. Szathmáry szerint az elért eredményeket az emberek ismerik, és támogatják a kormány politikáját. Hozzátette: a korábbi kormányok hibáztak azzal, hogy az Unióban nemcsak esélyt láttak, de szolgamód ki is szolgálták.

A mostani kormány az államtitkár szerint a gyarmati pozíció helyett szövetségesi pozíciót kíván kialakítani. Szathmáry hozzátette: a magyar nép elkötelezett az újítások mellett, soha nem látott módon tömegek állnak a kormány mögött, belső gyarmatosítók pedig csak az előző korszakban voltak.

Önkritikából oktat Mesterházy

A szocialista pártelnök is szót kért és kapott a hétfői plenáris ülés elején. Mesterházy Attila „Kockázatok és mellékhatások” címmel mondott beszédet, amelyben többek között azt mondta: az MSZP örül annak, ha a magyar egészségügyben bármilyen béremelés megvalósul. Mesterházy ugyanakkor kételkedett abban, hogy a hivatkozott bevételek valóban és teljes mértékben be is érkeznek majd fedezetként.

Az MSZP elnöke azt javasolta, hogy törvény garantálja a vonatkozó harmincmilliárd rendelkezésre állását. Hozzátette: javítani kell azon is, hogy minden érintett részese legyen a béremelésnek, a mostani terv ugyanis „nem jól differenciál”. Mesterházy elmondta, hogy sokaknak ez az emelés nem is nyújt megfelelő segítséget, a védőnőknek például az egykulcsos adó miatti kiesést sem kompenzálja. „Mintha az erdőtüzet egy vödör vízzel akarnák oltani” – tette hozzá a szocialista politikus.

Mesterházy elmondta még, hogy az MSZP-kormányok valóban sok hibát követtek el ezen a területen, de éppen azért, hogy ez ne folytatódjon, felajánlja segítségét a kabinetnek.

Szócska Miklós egészségügyi államtitkár azzal kezdte reagálását: nem fogja elmondani, hogy az MSZP-sek mit tettek az elmúlt négy és nyolc évben, mert azt mindenki tudja az országban. „De az legyen világos: én most abból a bányából mentek embereket, akikre ezt a bányát Önök rárobbantották” – tette hozzá. Szócska hangsúlyozta, hogy a béremelésre garanciát vállaltak, vagyis a program mindenképpen megvalósul. Az igazságosság kapcsán megjegyezte: senkit nem fognak lehagyni, ez a mostani csak egy állomás a hosszú távú folyamatban.

„Egy nap alatt ezt a kérdést nem lehet rendezni. A bányában rekedtek között lehet pánikot kelteni. Senkit nem fogunk lent hagyni. Biztatásnak veszem a szavait, folytatom a munkát!” – fogalmazott Szócska államtitkár. Végül azzal zárta, hogy Mesterházyék korábban azt ígérték neki, hogyha a népegészségügyi termékadót a bérekre fogják fordítani, akkor megemelik előtte a kalapjukat. „Ez nekem jár. Itt az ideje, hogy ennek eleget tegyenek!” – mondta az államtitkár.

A Fidesz nem jelezte, hogy fel szeretne szólalni, ezért a mai plenárison – meglehetősen kivételes módon – a nagyobbik kormánypárt képviselői nem beszéltek napirend előtt.