A családfő az itteni agrártudományi egyetemen szerezte mérnöki diplomáját, majd később  mezőgazdaság-tudományi egyetemi doktori címet, kutató szakmérnöki diplomát kapott, 2007-ben pedig az MTA doktora lett. Jelenleg is a gödöllői Szent István Egyetemen dolgozik, a Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet vezetőjeként.

Sokáig csak a tudományos munkára összpontosított. Olyan programok kidolgozásában vett részt, amelyek három alappillérre épültek: a természeti értékek védelmét, értelmes gazdálkodási módszerek bevezetésével a vidéki lakosság elvándorlásának visszafogását, s a megtermelt profit helyben maradását tűzték ki célul. Később épp e vidékfejlesztési program lett az alapja annak, hogy Orbán Viktor a mostani ciklusban államtitkárként kormányába hívta őt. Előbb 2006-ban, majd 2010-ben is a Fidesz Pest megyei területi választási listájáról jutott be a parlamentbe. A korábban MAGOSZ-tanácsadóként és gazdatüntetések, nagygyűlések szónokaként is ismert szakember politikai pályafutásáról korábban lapunknak így nyilatkozott: „A vidéki, helyi közösségek egyebek mellett azért szavaztak 2010-ben a Fideszre, mert félretették magukban a gyanakvást, és – mások mellett nekem is – elhitték, hogy visszaállítjuk az erkölcsi normák és az adott szó becsületét. (…) Én soha nem csaptam be őket, és nehéz helyzetekben is mindig kiálltam értük. Ezt az emberek pontosan érzik. Ez ad egyfajta erkölcsi tőkét, amely számomra minden vagyonnál többet ér. Amikor Orbán Viktor felkért a vidékfejlesztési minisztérium államtitkári posztjára, mindezt bizonyára ő is felmérte. Én akkor egy kész „nép-párti” programot tettem elé, a „kottámat”, ahogyan fogalmaztam. Ezt hosszú évekig készítettem, helyi gazdákkal, vidéki és városi közösségekkel, valamint szakmai műhelyekkel egyeztetve, a helyi kezdeményezésekre alapozva. Ebben például szerepelt, hogy a földeket helyben lakó, gazdálkodó családoknak, kis és közepes gazdaságoknak fogjuk odaadni, mert így lesz a föld eltartó képessége a legnagyobb. Így tud erősödni a helyi gazdaság, és ezzel a helyi közösség, a föld és a befektetett munka haszna helyben, a faluban marad, és sok családnak ad generációkon keresztül tisztes jövedelmet, megélhetést.”

A fenti program tükrében nagy volt a csalódottsága, amikor kiderült: a kormány nem az ő néppárti földprogramját akarja megvalósítani, hanem a helyben lakó gazdálkodók helyett szavai szerint oligarchák kezére játssza a hazai termőföldet. Felajánlotta lemondását az államtitkári posztról, amit a miniszterelnök elfogadott.

A visszás földbérleti pályázatokról Ángyán József három nagy jelentést is készített, amelyben tudományos alapossággal, grafikai elemzésekkel alátámasztva tárta fel a visszaéléseket. Párttársai ekkorra már elhidegültek tőle, ahogy fogalmazott „megfagyott körülötte a levegő”, Orbán Viktor pedig kiadta rá a „kilövési engedélyt”. A frakcióból nem zárták ki, az általa szenvedélyesen elutasított földtörvény megszavazásakor idén nyáron maga állt fel, s ült át a függetlenek közé.

Az utóbbi hónapokban országjárásba kezdett, több településen is a Váralja Szövetség és az Élőlánc Magyarországért ökopárt képviselőivel karöltve tartott fórumokat a hazai termőföld védelméről.

Politikai krédóját egy lapunknak adott interjúban korábban így fogalmazta meg: „Hitem szerint egy teljesen új világ első kormányához szegődtem, és nem szeretném az életemet egy spekuláns tőke-érdekeltségek által dirigált, összeomlásra ítélt régi világ utolsó kormányához kötötten befejezni. Érzem ebben, egy értékalapú új világ megteremtésében a Gondviselő jelenlétét és az emberek támogatását.”

Ángyán József