Angyalföldön félresöpörték a helyiek akaratát
Ez a rendszer működött egészen 2012-ig, megszűnése az első aggasztó jel volt az épületért és a kertért aggódó helyi civilek számára. Aztán 2012 őszén az ingatlan kezelése „funkcióváltásra" hivatkozva átkerült a kerületi közintézményeket fenntartó Gazdasági Ellátó Szolgálattól egy önkormányzati céghez, majd az önkormányzat illetékes bizottsága elrendelte az ingatlant érintő szabályozási terv megalkotását.
Aztán tavaly szeptemberben teljesen világossá válnak a kerületvezetés szándékai. A képviselőtestület jóváhagyta, hogy – más ingatlanokkal együtt – ezt a telket is árverésre bocsássák 600 millió forintos kikiáltási áron. Pár héttel később lehetővé tették a telek tömbszerű beépítését is, hiába gyűjtöttek össze a környékbeli lakók 400 tiltakozó aláírást. Ekkoriban szerveződött meg Tutaj Projekt néven (az óvoda kertjének bejárata a Tutaj utcából nyílik) a lakók mozgalma, melynek célja a telek eladásának megakadályozása, továbbá azt szeretnék, ha az önkormányzat velük közösen találná ki, hogyan lehet a területet a legjobban hasznosítani.
Egyik legaktívabb képviselőjük, Kocsis Csaba lapunknak nyilatkozva több szempontból is felettébb furcsának tartja, hogy az önkormányzat engedné eladni az óvodát: az ingatlan ugyanis korlátozottan forgalomképes, vagyis a hatályos jogszabályok szerint mindenképpen köztulajdonban kell maradnia és közfeladat ellátásra kell használni. A zavart az okozhatta, hogy a 2012-es vagyonkimutatásban valamilyen okból a szabad felhasználású vagyonelemek között tüntették fel a telket. Az önkormányzat, miután a hevesen tiltakozó civilek adatigényléseire válaszolva elismerte a komoly következményekkel járó tévedést, „adminisztratív hibára" hivatkozott tavaly év végén, a döntés után több mint három hónappal.
Még meghökkentőbb, hogy fél évvel azután, hogy a 200 férőhelyes óvodaépület hasznosításáról lemondott, az önkormányzat összesen 300 férőhelyes óvodabővítésről hozott döntést, ami nem is meglepő, hiszen Tóth József polgármester és csapata sűrűn emlegeti büszkén, hogy folyamatos nő a kerület lakosságszáma. Az utóbbi két évben, mióta végképp bizonytalanná lett az óvoda sorsa, a telek állaga folyamatosan romlott, a területet jelenleg kezelő önkormányzati cég maga számolt be több fa kiszáradásáról. Amennyiben valóban elárvereznék az immár szinte korlátlanul beépíthetőnek nyilvánított területet, a további nagyjából ötven egészséges fa is veszélybe kerülhetne, noha Újlipótváros így is nagyon erősen beépített terület, az önkormányzat fejlesztési koncepciója is inkább „a sűrűség fellazítását", lehetőség szerint közparkok létesítését írja elő. A Tutaj Projekt résztvevői idén nyáron immár 1100 támogató aláírást gyűjtöttek össze a nyáron a kert ideiglenes hasznosítását célzó ötleteikre.
Egyelőre kérdéses, lesz-e belőlük valami. Egy éve volt a polgármesternek, hogy elárvereztesse a telket és ez a határidő a közelmúltban lejárt ugyan, de már el is készült és a tulajdonosi bizottságon át is ment az előterjesztés, amely ismét lehetővé tenné, hogy az ovi kalapács alá kerüljön, miközben a férőhelyhiány és a beépítettség tekintetében természetesen nem sok minden változott tavaly szeptember óta. Makk Katalin, a testületbe az Együtt-PM-DK-MOMA-összefogás színeiben frissen bekerült képviselő pedig arról számolt be lapunknak, hogy a neki kiadott dokumentumok szerint az ingatlan továbbra is csak korlátozottan forgalomképes.
Mindeközben világossá tette érdeklődését a telek iránt a Lauder Javne Zsidó Közösségi Iskola is, mivel szeretnének oktatási intézményeket működtetni Újlipótvárosban. Jelezték a kerület vezetésének is, hogy készek tárgyalni bármilyen megoldásról. Szóba jöhetne tehát az ingatlan bérlése is, az önkormányzat úgy juthatna rendszeres, biztos bevételhez, hogy a tulajdonától sem kéne megválnia. A Lauder állítólag arra is mutatna hajlandóságot, hogy a férőhely-gondok enyhítésében is együttműködjön a kerülettel. Ez a lehetőség akár újabb érv is lehetne az árverezés ellen.
A különben meglehetősen tarka összetételű ellenzék egységesen utasítja el az óvodaépület eladásának ötletét, a fideszes Szalay Péter, az LMP-s Tempfli József és Makk is az újlipótvárosi zöldfelületek hiányára hivatkoznak és a helyiek világosan kinyilvánított akaratának félresöprését kérik számon az önkormányzaton. Mindnyájan fel is kívánnak szólalni a terület védelmében a csütörtöki testületi ülésen, amelyen a civilek is jelen lesznek.
Az óvoda és a hozzá tartozó zöldfelület megmentéséért folytatott harcba beszállt a Tutaj Projekt oldalán a Védegylet is, továbbá olyan ismert újlipótvárosiak, mint Scherer Péter, Parti Nagy Lajos, Gerlóczy Márton és Hajós András is. A kerület vezetése lapzártáig nem reagált kérdéseinkre.
(A szerző a 2005-2006-os tanévben a Lauder iskola tanára volt.)
