Európában a romák egészségi állapota rosszabb, foglalkoztatási rátája, jövedelme alacsonyabb, mint a többségi társadalomé. A rendőrség pedig inkább potenciális bűnelkövetőként tekint rájuk, és kevés figyelmet szentelnek nekik, mint potenciális áldozatoknak. Erről a jelentést ismertető szerdai budapesti sajtótájékoztatóján beszélt Nicola Duckworth, az Amnesty International európai és közép-ázsiai térségének programigazgatója. Nicola Duckworth felhívta a figyelmet: a 2008-2009-es magyarországi romák elleni támadásokat vizsgálva súlyos hiányosságokat fedeztek fel arra nézve, ahogy a magyar hatóságok a rasszista indíttatású bűncselekményekre reagáltak.

Barbora Cernusakova, az Amnesty International kelet-európai témák kutatója azt mondta: a jelentés egy teljes évi kutatás eredményeit foglalja magában. Megkeresték az áldozatok hozzátartozóit, a helyi hatóságok és a rendőrség képviselőit, ügyészeket, bírókat, ügyvédeket és az állami hatóságok képviselőit.

Fel se ismerik

A jelentés legfőbb megállapítása, hogy a büntető igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai miatt a magyar hatóságok elmulasztják megtenni a szükséges lépéseket a romák elleni erőszak megakadályozására. Léteznek ugyan gyűlölet-bűncselekményre vonatkozó rendelkezések, de ezek végrehajtása nem megfelelő, többek közt azért, mert a rendőrségnek nincs megfelelő kapacitása arra, hogy felismerje és kivizsgálja e bűncselekményeket. A romák elleni támadások áldozatait képviselő ügyvédek és több emberi jogi aktivista is úgy nyilatkozott a szervezetnek, hogy a rendőrség gyakran a nyomozás kezdetétől fogva kizárja a rasszista motiváció lehetőségét.

Csak a "cigánybűnözést" tanítják

Hiányzik a rendőrök részére készült iránymutatás is arra vonatkozóan, milyen módon kell az ilyen típusú bűncselekményeket kivizsgálni, valamint hogyan kell kezelni az áldozatokat. Szintén hiányzik az ügyészeknek készült iránymutatás, hogy miként kell felügyelniük az ilyen esetek nyomozását. Emellett egy 2005-ös jelentés szerint a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrképzés Magyarországon elsősorban romák kulturális jellemzőire és a "cigánybűnözésre" összpontosított, nem pedig a rasszista bűncselekményekre és a romák elleni erőszakos bűntettekre. Ugyancsak súlyos hiányosság, hogy az áldozatok nem kapnak megfelelő pszichológiai, szociális és jogi támogatást. Sokszor az eljárásról sem tájékoztatják őket megfelelően. Ezt alátámasztották a 2009 februárjában meggyilkolt Csorba Róbert sajtótájékoztatón jelen lévő hozzátartozói is.

Etnikai adatbázist

A jelentés kitér arra is, hogy a megelőzést illetően a hatóságok nem tesznek hatékony intézkedéseket a probléma jellegének és mértékének feltérképezése érdekében, többek közt azért, mert nem gyűjtenek részletes, etnikai szempont szerint lebontott adatokat a gyűlölet-bűncselekményekről, ami a tendenciák felismerését és így a megfelelő programok kidolgozását is akadályozza. A jelentés szerint a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályokat nem lenne szabad úgy értelmezni, hogy azok megakadályozzák a hatóságokat az adatok etnikai és nemi bontásban történő gyűjtésben. A jelentést a magyar hatóságoknak is elküldték, a héten pedig találkoztak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium és a parlament emberi jogi bizottságának képviselőivel. Barbora Cernusakova végül megjegyezte: Orbán Viktor miniszterelnöknek és az új kormányának most kivételes lehetősége van arra, hogy fellépjen a gyűlölet-bűncselekmények ellen.

Kilenc ügy, négyen előzetesben

A hat halálos áldozatot követelő romák elleni támadássorozat ügyében a Nemzeti Nyomozó Iroda kilenc bűncselekmény ügyében indított eljárást. Galgagyörkön 2008. július 21-én, Piricsén augusztus 8-án, Nyíradonyban szeptember 5-én, Tarnabodon szeptember 29-én történt támadás. November 3-ára virradóra Nagycsécsen Molotov-koktélt dobtak és rálőttek két házra, a támadásban egy 43 éves férfi és testvére, egy 40 éves nő meghalt. December 15-én Alsózsolcán egy férfit lőfegyverrel életveszélyesen megsebesítettek. Tavaly február 23-án Tatárszentgyörgyön Molotov-koktélt dobtak egy házra, majd a tűz elől menekülő 27 éves apát és ötéves kisfiát agyonlőtték, 6 éves kislányukat súlyosan megsebesítették. Április 22-én Tiszalökön agyonlőttek egy férfit, augusztus 3-ára virradóra pedig Kislétán egy anyát öltek meg sörétes fegyverrel, 13 éves lányát pedig életveszélyesen megsebesítették. A bűncselekmény-sorozat ügyében négyen vannak előzetes letartóztatásban.

Megértés és visszautasítás

Az Amnesty International "Erőszakos támadások a romák ellen Magyarországon" című jelentésében megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat az érintett hatóságok és tárcák természetesen megvizsgálják. Ugyanakkor a jelentésben tett állítások egy részét, különösen az olyan kijelentéseket, amelyek szerint "a magyar hatóságok képtelenek a veszélyeztetett közösségeket megvédeni", Magyarország határozottan visszautasítja - olvasható az Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium válaszában.

Nem kell a feszültség

"A magyar hatóságok minden magyar állampolgár - roma és nem roma - sérelmére elkövetett bűncselekményt egyformán fel kívánnak deríteni, a nyomozó hatóságok eredményes munkájának köszönhetően a romagyilkosságok elkövetői ellen augusztusban már megtörtént a vádemelés. Tény azonban, hogy az elmúlt évek elhibázott kormányzása miatt az államnak az a képessége, hogy állampolgárait megvédje, különösen legyengült. Magyarország hivatalban lévő kormánya a romák és nem romák békés együttélése, a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a cigánysággal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, a közbiztonság megerősítését, és a bűncselekmények elleni szigorúbb fellépést egyik legfontosabb feladatának tekinti. A 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség kiemelt célja egy egységes európai stratégia kidolgozása a cigányság integrációjára." - olvasható a tárca közleményében.

Nem megszokott

Az Amnesty International azon megállapításával, hogy a 2008-ban és 2009-ben Magyarországon történt rasszista indítékú bűncselekmények rendkívül káros hatással vannak nemcsak az áldozatokra és közösségükre, hanem a társadalom egészére is, mélyen egyetért minden érintett állami szervezet. Sajnálatos tény az is, teszi hozzá a KIM - , ahogy a két évvel ezelőtt történt bűncselekményekben lefolytatott nyomozás is megállapította, hogy a korábbi sérelmekből fakadó bosszú és a félelemkeltés volt a romák sérelmére elkövetett bűncselekmény-sorozat elkövetőinek a motivációja. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek a bűncselekmények Magyarországon is kivételesek és példanélküliek, egyáltalán nem megszokottak, nem általánosak. A bűncselekményeket minden demokratikus politikai szereplő határozottan elítélte.

Békét akarnak

Magyarország hivatalban lévő kormánya a romák és nem romák békés együttélése, a társadalmi feszültségek csökkentése érdekében a cigánysággal kapcsolatos kormányzati intézkedéseket, a közbiztonság megerősítését, és a bűncselekmények elleni szigorúbb fellépést egyik legfontosabb feladatának tekinti - folytatódik a közlemény. A 2011 első félévében esedékes magyar soros EU-elnökség kiemelt célja egy egységes európai stratégia kidolgozása a cigányság integrációjára. A jelenlegi kormány hivatalba lépésekor hangsúlyozta, teszik hozzá, hogy a törvényességet minden magyar állampolgár számára határozottabban biztosítani kívánja.

Folyamatosan ellenőrzik

Magyarországon a gyűlöletből elkövetett bűncselekmények áldozatait - csakúgy, mint az összes többi sértettet - hatékony eszközök illetik meg a büntetőeljárásban. A magyar rendőrség és annak területi szervei kiemelt feladatuknak tekintik a cigány kisebbséghez tartozó személyek jogegyenlőségének megvalósulását. A területi és helyi szervek körzeti megbízottai folyamatosan ellenőrzik a cigány kisebbség által sűrűbben lakott területeket, biztonságuk, valamint annak érdekében, hogy sérelmükre ne történjen bűncselekmény.

Különös gonddal

A rendőrség minden sértettnek felhívja a figyelmét az áldozatsegítés és kárenyhítés lehetőségére. A romagyilkosságok áldozatai ügyében az Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálata különös gonddal járt el, ezért külön figyelmet fordított arra, hogy a rendőrség mellett az áldozatsegítő szolgálat is eljuttassa a megfelelő információkat az áldozatokhoz. A kapott információk birtokában az áldozatok maguk döntötték el, hogy milyen támogatásokra tartanak igényt. Az érintett áldozatok jogosultak voltak az állam által biztosított, ingyenes jogi segítségnyújtásra, melynek lehetőségéről valamennyi áldozatot tájékoztatta a szolgálat. Az áldozatsegítő szolgálat a törvény értelmében kétfajta pénzbeli támogatást nyújt: azonnali pénzügyi segélyt és állami kárenyhítést. A roma-gyilkosságok áldozatai mindkét pénzbeli támogatási formára jogosultak voltak, és elő is terjesztették ilyen irányú kérelmeiket.

 Jogászok, nem pszichológusok

A jelentés lelki segítségnyújtásra vonatkozó megállapításaival kapcsolatban elmondható, hogy az áldozatsegítő szolgálatnál jogszabályi előírás értelmében jogász végzettségű munkatársak dolgoznak, így a bűncselekmények áldozatai részére a szakszerű és azonnali lelki segítségnyújtást a szolgálat keretein belül jelenleg sajnos még nem tudják biztosítani. Ezért az áldozatok részére a szolgálat az érdekérvényesítés elősegítése szolgáltatás keretén belül próbál pszichológusi segítséget szerezni, vagy azonnali pénzügyi segélyt adhat az ezzel kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezésére. A szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai a pszichológus igénybevételével járó kiadásaikat - részben vagy egészben - kárenyhítés keretén belül téríttethetik meg.Tény, hogy nem csupán a roma-gyilkosságok áldozatai, hanem valamennyi bűncselekmény áldozata esetében problémát jelent, hogy jelenleg a bűncselekmények áldozatai részére nem biztosított az ingyenes és azonnali lelki segítségnyújtás - tájékoztatott az igazságügyi minisztérium. Az egészségügyi és szociális intézményeknél dolgozó pszichológusok jelenleg idő és kapacitás függvényében tudják a bűncselekmények áldozatait fogadni, mely nem minden esetben jelent azonnali segítségnyújtást. Ezeket a hiányosságokat az áldozatsegítő szolgálat is felismerte, ezért a TÁMOP 5.6.2 projekten belül az Észak-magyarországi régióban kísérleti jelleggel az áldozatsegítő szolgálatnál pszichológusok is fognak dolgozni.

Tanítják is, meg nem is

A jelentés a romák elleni erőszakos támadások növekedését alapul véve a romaellenesség következményeként a rendészeti működés hiányosságaira mutat rá. Általánosságban kijelenthetjük - olvasható a reakcióban -, hogy a Rendőrtiszti Főiskolán a szoros értelemben vett szakmai tárgyak oktatásánál az elkövető vagy a sértett, illetve az intézkedés alá vont személy etnikai származásának semmiféle szerepe nem lehet. Ugyanakkor a társadalomtudományi stúdiumok tematikáiban a kérdéskör mélyen és szerteágazóan jelen van. Ezt a jelentés el is ismeri. A rendőrképzésben résztvevő magyar oktatók a gyűlöletbeszéd, és általában a közösségek tagjai ellen megvalósított erőszak büntetőjogi megítélése kapcsán rendszeresen előadásokat tartanak és publikálnak. A rendőrség munkatársai számára roma-rendőr tárgyú anti-diszkriminációs konferenciát, képzést indítottak. A rendőrség rendszeresen szervez az állomány részére konfliktusok, valamint előítéletek kezelésére felkészítő tréningeket, kurzusokat. Valamennyi rendőri szervnél az elmúlt esztendőben komoly erőfeszítéseket tettek arra, hogy külön odafigyeljenek a cigány lakossággal szembeni rendőri intézkedések szakszerűségére, jogszerűségére. Az ORFK Bűnügyi Főigazgatóság által, a cigány kisebbségi önkormányzatokkal történő együttműködés szabályozására vonatkozó utasítás elkészítése érdekében, létrehozott bizottság elsődleges munkáját elvégezte. Jelenleg a norma szövegének véglegesítése van folyamatban.

Nem gyűjthetnek etnikai adatokat

A jelentés javaslatot tesz arra, hogy a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatosan a Belügyminisztérium adatgyűjtést végezzen. Ami a személyes adatokat illeti, le kell szögezni, hogy a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény egyértelműen meghatározza, hogy mely esetekben lehet különleges adatokat kezelni. Ezen túl a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény szerint a kisebbségi csoporthoz való tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető. A gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyilvántartást csak a sértett kisebbséghez való tartozásárról szóló nyilatkozatával összhangban lehetne értelmezni - zárul a közlemény.