Amerika minden fogyatékosságával jó ország, demokrácia és példakép – erről Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, korábbi washingtoni és oslói nagykövet beszélt lapunknak. John McCain republikánus szenátor Orbán Viktorral kapcsolatos megnyilatkozását ugyanakkor Jeszenszky igaztalannak és elfogadhatatlannak nevezte. Mint mondta, McCaint kirohanásai miatt „tűzokádónak” is tartják.

Jeszenszky: McCain szavai elfogadhatatlanok Teknős Miklós

McCainnek a putyini Oroszországot a korábbi szovjet birodalmi törekvésekkel azonosító szemléletét befolyásolja, hogy a vietnami háború idején fogságba esett. Az egykori Antall-kormány külügyminisztere szerint bármennyire is alaptalanok a szenátor Orbánra vonatkozó szavai, nem szabad, hogy a felháborodás elhomályosítsa a látásunkat. Senki sem gondolhatja, hogy kizárólag Barack Obama elnök demokratái bírálják a magyar kormányt, a republikánusokkal minden másként lenne.

– Amerika néha úgy mozog, mint elefánt a porcelánboltban,magát pedig az igazság egyedüli letéteményesének gondolja. A fölényes kioktatáson azonban nem szabad megsértődni. Azért sem, mert az amerikai–magyar feszültség egyértelműen az oroszok malmára hajtja a vizet – tette hozzá Jeszenszky. Az új budapesti amerikai nagykövet, Colleen Bell érkezése Jeszenszky meglátása szerint lehetőséget nyújt egy új fejezet nyitására a Budapest–Washington viszonyban.

Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a magyar kormány és a hazai közvélemény „kedvesen, lovagiasan” fogadja a politikai kinevezettet. Az új fejezethez az is lényeges, hogy nagyfokú önmérsékletet tanúsítsanak azok, akik most különböző indíttatásból szítják az Amerika-ellenes hangulatot. Az exkülügyminiszter az amerikai bírálatok kapcsán követendőnek tartaná Illyés Gyula felfogását, aki 1943-ban, a Magyar Csillagban azt írta: az adott esetben igaztalan bírálatokra sem kell rögtön haraggal válaszolni, előbb nézzük meg, nincs-e bennük jogos elem, ezeket orvosoljuk, utána jöhet a cáfolat.

A közelmúltban ezt tettük az EU által kifogásolt ügyekben, bizonyos pontokban engedtünk, módosítottuk a vitatott törvényt. A magyar–norvég viszony kapcsán az Oslóból nemrég hazatért nagykövet úgy gondolja, hogy a civil szervezetek körüli vita nem a megfelelő csatornákon zajlott és zajlik. Misszióvezetőként ő javasolta, hogy Lázár János látogatásával orvosolni lehetne a nézeteltéréseket.

A norvégok készek a saját vizsgálatuk eredményeit összevetni a magyar kifogásokkal, még úgy is, hogy Oslóban jogtalannak tekintik a Kehi vizsgálódását. A norvégok sem zárják ki, hogy a támogatások egy részénél felvetődhetnek jogos kifogások, de Jeszenszky szerint a 61 pontos magyar kormányzati elmarasztalás eltúlzott és szőrszálhasogató. Szerencsétlennek nevezte a Norvégiával kapcsolatos megnyilatkozásokat is.

Az észak-európai ország humanitárius és szénhidrogén-nagyhatalom, és Jens Stoltenberg személyében Norvégia adja a NATO-főtitkárát is, ráadásul jelenleg egy jobbközép, konzervatív koalíció kormányozza. – Még ha igazunk lenne, akkor sem volna szabad ilyen kemény hangnemet megütni, az ugyanis árt nemzeti érdekeinknek – hangoztatta Jeszenszky Géza.