A szigorú szabályozás oka, hogy a kilencvenes években a Lupis Brókerház bedőlése miatt minisztériumok és más állami szervek százmilliókat veszítettek.

Más a helyzet az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek esetében: például a tárcák háttérintézményei kiválaszthatják a számlavezető pénzintézetet, és a bevétellel is maguk gazdálkodhatnak. Az tehát nem volt szabálytalan, ha a Külgazdasági és Külügyminisztérium egyik gazdasági társasága kötvényeket vásárolt. Informátorunk mégis aggályosnak tartja az ilyen ügyleteket, mert a költségvetési szervektől – nem feltétlenül szabálytalanul – állami pénzek kerülhetnek a cégekhez, és így nemigen lehet szétszálazni, milyen forrásokat kockáztatnak.

Katona Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár és a jegybank volt felügyelőbizottsági tagja viszont az államháztartási törvény 79. szakaszára hivatkozva úgy véli, hogy a központi költségvetési szervek csak a kincstárnál vezethetnek számlát. A többségi állami tulajdonban lévő szervezetek és vállalatok ugyancsak a kincstárnál kötelesek értékpapírszámláikat vezetni. A szocialista politikus a Klubrádiónak azt mondta, a külügy tízmilliárdos nagyságrendű kötvényelhelyezése elképzelhetetlen a miniszter engedélye nélkül.

Az önkormányzatok maguk dönthetik el, hogy melyik banknál nyitnak számlát. Miután a helyhatóságok saját bevétellel is rendelkeznek, az sem tilos, hogy a pénzüket kockázatosabb ügyletekbe fektessék, tehát vásárolhatnak kötvényt vagy részvényt is. Egy fideszes politikus a brókerbotrányok kapcsán felvetette: az önkormányzatokat kötelezni kellene arra, hogy a kincstárnál vezettessék a számláikat. Ez kétségkívül biztonságosabb megoldás lenne, viszont tovább szűkíti a helyhatóságok amúgy is korlátozott mozgásterét. Egyébként az államháztartásról szóló törvény szerint az önkormányzatok kérhetik, hogy számlájukat a kincstár vezesse.