A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezete (BRDSZ) levélben fordultak a Velencei Bizottsághoz a testület állásfoglalását kérve a magyarországi nyugdíjszabályozással kapcsolatos, az elmúlt hetekben felmerült elképzelésekről, szabályozási tervekről és már bejelentett, illetve benyújtott jogszabály-módosításokról. Az érdekképviselet arra kéri a testületet, hogy állásfoglalását küldje meg a Magyar Köztársaság Kormányának.

Levelében a BRDSZ ismertette a hatályos alkotmány ide vonatkozó rendelkezéseit, amelyek a Lázár-Balsai-féle indítvány elfogadása esetén a következőkkel egészülne ki: „Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető”.

A BRDSZ álláspontja szerint a fenti rendelkezés elfogása és alkalmazása súlyosan sérti a jogállamiság egyik lényeges elemét, a jogbiztonság elvét. „A javaslat félreérthetetlenül rögzíti ugyanis – áll a szakszervezet levelében, hogy a már megállapított nyugellátás a törvényben meghatározottak szerint csökkenthető, szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető”.

„Nem vitás, írja később az érdekképviselet főtitkára, Bárdos Judit, hogy ez a szabály ellentétes az Alkotmánybíróság által rögzített, a jogállamiság és az európai demokratikus államok által megkívánt követelményekkel”.

A szakszervezeti vezető levelében hangsúlyozta, hogy a módosításnak semmiféle alkotmányosan elfogadható indoka nincs. „A BRDSZ nem vitatja a Kormánynak és az Országgyűlésnek azt a jogát, hogy a szociális ellátórendszert a társadalmi igazságosságnak megfelelően alakítsa úgy, hogy tekintettel van a lehetőségekre, a most és a jövőben várhatóan rendelkezésre álló forrásokra is. Ezt azonban természetesen csak az Alkotmánybírósági határozatokban is kifejezett jogállami feltételek mellett teheti meg”.

Később Bárdos Judit rámutatott, hogy a hatályos alkotmány és a január elsejétől hatályba lépő új alaptörvény „a legfontosabb keretek rögzítése mellett törvényi rendezésre utalja a nyugdíj-jogosultság feltételeinek megállapítását. Emiatt a Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezetének álláspontja szerint semmi szükség arra „a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szüksége módosításáról” szóló pénteken beterjesztett Lázár-Balsai-féle javaslatra. Illetve – mint arra a szakszervezet Velencei Bizottságnak írt levele is rámutat – csak azért van (lehet) rá szükség, hogy megakadályozzák az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem ért nyugdíjasok nyugdíját korlátozó, megvonó majdani törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatát.