Lehoczkyné Kollonay Csilla, az ELTE munka- és szociális jogi tanszékének vezetője hozzátette: a törvénykönyv lehetőséget ad a munkahelyen kívül is a munkavállalók ellenőrzésére, amivel alapjogot sért. Szerinte komoly adatvédelmi aggályokat vet fel, hogy a törvény azt is lehetővé teszi a munkáltatónak, hogy a munkavállaló adatait kiadja más adatkezelőknek. Az egyik legaggályosabb rész pedig a szinte akadálytalan lehetőség arra, hogy a munkáltató elbocsássa a dolgozókat. Kiemelte: azért fontos a periférián lévő munkavállalók, nők, fogyatékosok, kisebbségek védelme, mert ha ez nincs meg, akkor felemészti, erodálja a többi munkavállaló, a „fehér férfiak” munkafeltételeit is.

– Az új munka törvénykönyve realista, XXI. századi törvénykönyv. A munkáltató valóban jobb helyzetbe került, a munkavállaló néhány esetben kiszolgáltatottabbá vált, az alapjogok védelme viszont megmaradt – reagált Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, hozzátéve, hogy alku tárgyává olyan kérdéseket, például a munkaidőt tették, amelyeket nem lehet általánosságban szabályozni. Szerinte az új felsőoktatási, szakképzési és közoktatási törvényeknek már „nagyon ideje volt”, mert az oktatás nem követte a megváltozott munkaerő-piaci igényeket. Az államilag támogatott helyek esetében a műszaki, természettudományos terület előretörését helyesli, de a jogi és gazdasági terület visszaszorítása szerinte nincs összhangban a piac igényeivel. 

Nagy Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy nem tudni, hogy mi lesz azokkal, akik a keretszámok csökkenése miatt nem jelentkeztek a felsőoktatásba. – 31 ezer fiatal egy érettségivel, esetleg egy-két nyelvvizsgával akar bekerülni a munkaerőpiacra – közölte.

Szikra Dorottya szociálpolitikus szerint a közfoglalkoztatottak vannak a leghátrányosabb helyzetben a munkaerőpiacon: a közmunka büntető jellege erősödött, a segély összege csökkent. – Ez egyfajta fordított reakció a válságra, a szociális kiadásokat ugyanis csak két ország csökkentette az unióban, Magyarország és Lengyelország – állította.

Elmondta, hogy a minimálbérnél alacsonyabb, 47 ezer forintos közfoglalkoztatási bért érdemes lenne megvizsgálni abból a szempontból, hogy sérti-e az egyenlő munkaért egyenlő bért elvét. – Ez a program drága, és elveszi a forrásokat a valódi visszaillesztő programoktól – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár 200 ezer ember bevonását tervezik idén, a programban idén januárban csak 16 ezren dolgoztak így. (Igaz, hogy ez nem a közmunka főszezonja.) Kiemelte, hogy jelenleg a munkanélküliek 40 százaléka semmilyen ellátást nem kap az államtól. Emellett úgy véli, hogy öt ponton az alkotmánnyal is ellentétes a program.

– Nem cél, hanem eszköz a közfoglalkoztatás, annak eszköze, hogy az emberek visszakerüljenek a munkaerőpiacra. Ezért alacsonyabb a fizetés, mint a minimálbér – közölte Papp Károly közfoglalkoztatási helyettes államtitkár. Hozzátette, hogy jelenleg 134 ezer közfoglalkoztatott van.

Az ombudsman munkatársai a közmunkaprogram és az új munkatörvénykönyv következményei mellett a kisgyerekes anyák és a fogyatékosok foglalkoztatását is vizsgálják idén. Külön foglalkoznak azzal a több tízezer fiatallal, akik nem jutottak be a felsőoktatásba, és azokkal, akik 16 évesen kikerülnek az oktatási rendszerből.