„Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy gyakorlására, illetve kizárólagos birtoklására” – szögezte le a korábbi alkotmány, a Fideszt pedig a Szabadság és Reform Intézet Alapítvány szerint efféle szándék vezeti. A szervezet emiatt már tavaly az Alkotmánybírósághoz (Ab) fordult, de a testület hatásköreinek változása miatt az eljárást meg sem indították.

Március 30-ig azonban azokat az indítványokat, amelyekben korábban absztrakt normakontrollt kezdeményeztek – erre januártól már magánszemélyeknek nincs lehetősége –, alkotmányjogi panaszként ismét be lehet nyújtani, ha a kifogásolt rendelkezés az új alaptörvénnyel is ellentétes, a kezdeményező személyes érintettsége igazolható, s a jogsérelem orvoslására nincs megfelelő eljárás vagy a jogorvoslati lehetőségeket kimerítették.

A beadvány szerzői – Pusztai Erzsébet, Bokros Lajos, Kajdi József és Kerék-Bárczy Szabolcs – úgy vélik, indítványuk a rendelkezéseknek megfelel, hiszen az alaptörvény a hatalom kizárólagos megszerzésére és birtoklására irányuló törekvéseket változatlanul tiltja. Szerintük a további feltételek is teljesülnek, hiszen olyan alkotmányos jogsérelemről van szó, amely valamennyi állampolgárt érintheti, ugyanakkor nincs megfelelő jogorvoslati fórum.

Az alapítvány így ismét azt kéri, hogy az AB vizsgálja felül a médiatanács, illetve az Alkotmánybíróság tagjait, az Állami Számvevőszék elnökét és alelnökeit jelölő eseti bizottságok felállításáról rendelkező országgyűlési határozatokat, a médiatörvényt, továbbá az MNB-ről, a Költségvetési Tanácsról, az információs önrendelkezési jogról, az Alkotmánybíróságról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényeket.

A kifogásolt rendelkezések ugyanis kifejezetten a „közhatalom mindenkori parlamenti többség és kormány általi kizárólagos birtoklására” irányulnak – olvasható az alkotmánybírósági beadványban. Az ilyen törekvésekkel szemben pedig – hívják fel a figyelmet – „törvényes úton mindenki jogosult és egyben köteles fellépni”.

Az indítványozók azt nem kifogásolják, ha egy párt célja a hatalom megszerzése, majd megtartása. Az azonban, amikor „a parlamenti többség úgy alakítja a politikai verseny játékszabályait, hogy lehetőleg minél hosszabb időtartamra kizárja a váltás lehetőségét”, alkotmányossági kérdés lehet.

A miniszterelnök már a 2009 októberében elmondott kötcsei beszédében is utalt az „egy centrális politikai erőtér” létrejöttére, „az állandó kormányzásra berendezkedett politika” kialakítására. Tavaly nyáron a kormányfő az osztrák Neue Kronen Zeitungnak pedig azt nyilatkozta: „nem csinálok titkot abból”, hogy a kétharmados törvényekkel gazdasági kérdésekben is meg akarja kötni a következő tíz kormány kezét.

Az alkotmánybírósági indítvány szerint „a fogaskerékszerűen egymásba illeszkedő jogi rendelkezések során épül fel az az intézményrendszer, amelyen keresztül megvalósulhat – és adott esetben meg is valósul – a hatalom kizárólagos birtoklása és ezen keresztül kizárólagos gyakorlása”. Ennek egyik eleme, hogy a végrehajtó hatalomtól független intézmények vezetői, illetve meghatározó befolyással rendelkező tagjai csak kormánypárti jelöltek lehetnek.

Például a Médiatanács tagjaira a parlamenti pártok egy-egy képviselőjéből álló eseti jelölőbizottság tesz javaslatot, amelyben mindenki az őt delegáló frakció létszámának megfelelő mértékű szavazataránnyal rendelkezik. Az első körben csak konszenzussal lehet jelöltet állítani, ám ha nincs egyetértés, már a kétharmados többség is elég, tehát a kormánypártok maguk dönthetik el, hogy ki lesz a testület tagja.

Hasonló a helyzet az Állami Számvevőszék esetében: a jelölőbizottság nyolc tagból áll, s közülük négy fideszes, egy pedig KDNP-s, és éppen öt szavazat kell ahhoz, hogy valaki elnökjelölt lehessen. Alkotmánybíróvá ugyancsak az válhat, akit a kormányoldal támogat: a tizenöt fős bizottságban nyolcan a Fidesz emberei, és éppen ennyi voks kell ahhoz, hogy valaki jelöltté váljék (ehhez még a KDNP-re sincs szükség).

Az indítványban kifogásolják a Legfelsőbb Bíróság elnökének rapid leváltását – megbízatása öt évre szólt, s ennek még a felét sem tudta kitölteni –, az adatvédelmi biztos intézmények felszámolását, a szakombudsman menesztését, az Ab hatásköreinek csorbítását, az Országos Bírósági Hivatal elnökének az ügyek áthelyezésére vonatkozó hatáskörét.

Az alapítvány szerint elfogadhatatlan, hogy az egyes függetlenintézmények élére kizárólag a Fidesz által támogatott vezetők kerültek, akik közül többen akár életük végéig hivatalban maradhatnak, ha utódjukat nem sikerül majd kétharmados többséggel megválasztani. E körbe tartozik például a bírósági hivatal és a Kúria elnöke, valamint a legfőbb ügyész és az ÁSZ elnöke is.

A Költségvetési Tanács kapcsán pedig az vetődik fel, hogy e testület – amelynek elnökét az államfő ugyancsak kormányzati ciklusokon túlnyúló időre nevezi ki – előzetes jóváhagyása nélkül nem fogadhatják el a költségvetést, ha pedig március végéig nincs büdzsé, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet. Vagyis: fennáll annak a lehetősége, hogy egy legitim módon megválasztott országgyűlés megbízatása esetleg valós ok nélkül is megszűnhet, ami az indítványozók szerint egyenesen „alkotmányos államcsínyt” jelentene.

A beadványozók úgy látják, a kifogásolt rendelkezések összességében alkalmasak arra, hogy felszámolják a fékek és ellensúlyok rendszerét, s ezzel lehetővé teszik a hatalom hosszú időre szóló kizárólagos birtoklását. Ezért arra kérik az alkotmánybírákat, hogy „az egész komplex hatalomgyakorlási rendszert vizsgálva és értelmezve” semmisítsék meg az indítványban szereplő törvényeket és parlamenti határozatokat.

Minden posztot megszállt a Fidesz?

Az államfő – akinek a megbízatása 2015 augusztusáig szól – a Fidesz alelnöke volt, s önmagát a végrehajtói hatalom részének és a jogalkotás motorjának tekinti, ezért egyetlen alkotmánysértő törvényt sem küldött vissza megfontolásra az országgyűlésnek, s nem kért előzetes normakontrollt sem.

Az Alkotmánybíróságon legalább 2023-ig többségben lesznek a jelenlegi kormánypárti jelöltek közül megválasztott bírák, de a testület hatásköreinek csorbítása miatt mindaddig egyébként is csak szűk körben vizsgálhatják a költségvetéssel , az adókkal, vámokkal és illetékekkel kapcsolatos törvényeket, amíg az államadósság meghaladja a GDP ötven százalékát.

A Kúria elnökét a kormánypártok jelölték, és ő 2020-ig tölti be ezt a tisztséget. Tovább is maradhat azonban, ha a parlament nem lesz képes kétharmados többséggel utódot választani. Ugyanez a helyzet az Országos Bírósági Hivatal teljhatalmú vezetőjével, Szájer József fideszes EP-képviselő feleségével is.

A legfőbb ügyész egykori fideszes politikus volt, s ő 2019-ig tölti be ezt a posztot, de mandátumának lejártát követően sem kell távoznia, ha az országgyűlésben az akkori kormánynak nem lesz majd kétharmados többsége.

Az Állami Számvevőszék élén 2022-ig egy korábbi fideszes képviselő áll, aki mandátumának lejártát követően is tisztségében maradhat, ha az országgyűlésnek nem sikerül kétharmados többséggel az utódját megválasztania.

A monetáris tanácsban már jelenleg is többségében vannak a kormánypártok által jelölt és választott tagok. Ez a többség még nőhet is, amennyiben az új jegybanktörvény alapján a miniszterelnök javaslatára új alelnököt neveznek ki, valamint egy újabb monetáris tanácsi tagot választanak meg.

Az MNB jelenlegi elnökének és két alelnökének mandátuma legkésőbb 2013-ban lejár, s a helyükbe már a miniszterelnök javaslatára kerülnek majd hat évre az új jegybanki vezetők.

A Költségvetési Tanácsban a kormánypárti tagok meghatározó szerepet játszanak, és ha 2013-ban új jegybankelnököt neveznek ki – aki hivatalból e tanács tagja –, a kormányoldal befolyása legalább 2019-ig még erőteljesebbé válik.

Az alapvető jogok biztosa 2013 őszéig tölti be ezt a posztot, és utána nyilván a jelenlegi kormánypártok által jelölt személyt választja majd meg hat évre a parlament.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság élén ugyancsak egy fideszes kötődésű személy áll 2019-ig. A parlament által választott, s ugyancsak 2019-ig regnáló jelenlegi Médiatanácsban egyetlen ellenzéki jelölt sem kapott helyet.

A Gazdasági Versenyhivatalt a jelenlegi miniszterelnök javaslatára 2016-ig kinevezett elnök és két helyettese, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét szintén a jelenlegi miniszterelnök által jelölt, 2016 végéig kinevezett elnök és két helyettese vezeti.

Az Országos Választási Bizottság parlament által választott tagjai között egyetlen ellenzéki jelölt sincs, a testületen belül így több mint kétharmados a kormánypárti többség.