Az Ab megerősítette: az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat iránti igény - mivel ők házasságra nem léphetnek - az emberi méltósághoz való jogból levezethető. A kizá­rólag azonos nemű személyek által létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat nem je­lent konkurenciát a különne­műek házasságának, ez a kapcsolat nem üresíti ki, nem értékeli le a házasság intézményét, ezért a testület nem adott helyt a módosított törvény ismételt megsemmisítésére vonatkozó beadványoknak - ismertette a testület döntését Sereg András, az Ab sajtófőnöke.

Az Országgyűlés először 2007 decemberében fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, amely 2009. január 1-jén lépett volna hatályba, de több beadvány tárgyalása után az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett határozatában megsemmisítette az erre vonatkozó rendelkezést. Az Ab akkori indoklása szerint az akkor elfogadott törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal.

Az újabb, módosított törvényjavaslat 2009 tavaszán került ismét a Ház elé, és a képviselők áprilisban végül 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. A szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője szavazott igennel, míg a Fidesz, a KDNP és hat független képviselő a nem gombot nyomta meg. A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. A jogszabály elfogadása után a KDNP ismét levélben fordult az államfőhöz, azt kérve, fontolja meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény aláírását, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az SZDSZ viszont üdvözölte a jogszabály elfogadását.

Sereg András, az Ab keddi döntését ismertetve közölte: a korábban megsemmisített törvény újraalkotásakor már csak azonos neműek számára tették lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, de ez ellen a rendelkezés ellen is kilenc indítvány érkezett, a korábbiakhoz nagyon hasonló kifogásokkal. Új elemként egy indítvány mulasztásra is hivatkozott az anyakönyvvezetők lelkiismereti- és vallásszabadságával összefüggésben, mivel nem tagadhatják meg a közreműködést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében - tette hozzá.

A tájékoztatás szerint az Alkotmánybíróság többségi határozatának indokolása rámutat: a házasság és a család intézményének alkotmányos védelme nem zárja ki, hogy a jogalkotó más, a házassághoz hasonló funkciójú párkapcsolati formákat is védelemben részesítsen. Döntése során figyelemmel volt a társadalmi tendenciákra, igényekre, a hagyományos házasság- és családformák változására, a párkapcsolati formák szabad megválasztásának jogára.

Az Ab ugyanakkor azt hangsúlyozta, a jogalkotónak lehetősége van arra, hogy - ha ez indokolt - a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot eltérően szabályozza, így különösen nem kizárt, hogy a házasság, illetve a család védettségi szintjét további előnyök nyújtásával növelje. A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos neműekre szűkítése folytán az Ab nem találta alkotmányellenesnek a szabályozás módját, tehát a házasságra, házastársakra vonatkozó szabályok háttérjogi alkalmazásának elrendelését sem. Az Ab lényeges különbségként értékelte a fenntartott különbségeket, például az örökbefogadás, a névviselés, a humán reprodukciós eljárás terén.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálással a kapcsolatban élők között is vagyonközösség alakul ki. A törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. Ugyanakkor a törvény szerint nő és férfi élettársi kapcsolata esetén apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni, a kapcsolat bejegyzése előtt.

Az Ab keddi döntése szerint nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek, hogy az anyakönyvvezetők nem tagadhatják meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezését. Nincs alkotmányos ok arra, hogy a közhivatalt viselő anyakönyvvezető pusztán a párok szexuális beállítottsága miatt megtagadhassa a közreműködést. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balogh Elemér, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt.