Az Alkotmánybíróság (Ab) május 19-én hozott, szerdán közzé tett határozatában megállapította, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek a Távhőszolgáltatásról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendeletének 3. paragrafusának második bekezdése alkotmányellenes, ezért azt a Magyar Közlönyben kihirdetésének napjával megsemmisíti.

Az Ab február 26-án Miskolc és Tiszaújváros, április 3-án Kazincbarcika önkormányzatának távhőszolgáltatásról szóló rendeletének leválást tiltó rendelkezését semmisítette meg.

A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője tavaly januárban támadta meg az Alkotmánybíróságnál - miután törvényességi észrevételének a képviselőtestület nem adott helyt - a Fővárosi Közgyűlés rendeletének 3. paragrafusának 2 bekezdése bekezdése alkotmányosságát.

A megtámadott rendelkezés kimondta: az „új létesítmények kialakításakor vagy a meglévő energiaellátó rendszerek átalakításakor a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló kormányrendelet előírásai szerint a helyi emisszióval nem járó rendszereket (különösen távhőt, villamos energiát, napenergiát hasznosító berendezéseket) kell alkalmazni." Az indítványozó szerint a távhőszolgáltatási törvény nem ad ugyanis lehetőséget a helyi önkormányzat képviselőtestületének arra, hogy előírja, milyen fűtési rendszerrel váltható fel a távhőszolgáltatás.

Az Ab megalapozottnak találta az indítványt. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a távhőszolgáltatás - különösen a lakossági felhasználók tekintetében - természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.

A távhőszolgáltatásról szóló törvény a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását azzal, hogy részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését.

Az Ab a határozat indokolásában rámutatott: a helyi képviselőtestület rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, nincs felhatalmazása arra sem, hogy rendeletében a hőellátó rendszerek kialakítását, átalakítását korlátozza, és az érintettek számára távhőszolgáltatás igénybevételét tegye kötelezővé.

Bár a megtámadott rendelkezés más, helyi emisszióval nem járó energiaellátó rendszerek, mint például villamos energia, napenergiát hasznosító berendezések alkalmazását is kötelezővé teszi, elsősorban a távhőszolgáltatás igénybevételére kötelez, hiszen a legtöbb esetben feltehetően csak távhőszolgáltatással váltható fel a helyi emisszióval járó

A fővárosi távhőrendeletet korábban többször kifogásolta a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal is, kérve az önkormányzattól a leválást tiltó passzusok megsemmisítést. Először törvényességi észrevételt tett, s miután ezt az a főváros elutasította, 2007 végén az AB-hez fordult. A hi-vatal álláspontja az volt, hogy az önkormányzat rendeletben nem lehet korlátozhatja a háztartások vagy az épületek leválását. Ezt környezetvé-delmi okokra hivatkozva sem teheti meg.

Az elmúlt években a fővárosban elindult egy leválási hullám, amit a Budapesti Távhőszolgáltató (Főtáv) Zrt. eddig a Fővárosi Közgyűlés vonatkozó rendelete alapján akadályozott. A tiltást megszegőket peres úton próbálta jobb belátásra bírni, a „kieső" fogyasztók után fennmaradó alapdíjat pedig általában szétosztotta a társasház többi fogyasztója közt. Magyarán, a rendszerben maradók egyre többet fizetnek a Főtávnak. Annak ellenére, hogy a társaság az elmúlt másfél évben számos - az alap- és a hődíjak mérséklésében is jelentkező - költségkímélő intézkedést vezetett be. Ez még mindig kevés a valódi versenyképességhez.

Szakértők szerint az Alkotmánybíróság újabb precedensértékű döntése alkotmányos utat nyit az egyedi fűtést választóknak szerte az ország-ban. Képtelenség ugyanis, hogy jogállami keretek között rendeletekkel korlátozzák a szabad energiavásárlás jogát, különösen az egyre inkább liberalizált piacon. Budapesten mintegy 240 ezer háztartást fűtenek távhővel, a mostani döntésre a már folyamatban lévő perekben is lehet hivatkozni.

A rendeletek jogi értelmezése ugyan a főváros főjegyzőjéhez tartozik, ám a közszolgáltatókért felelős főpolgármester-helyettesként Hagyó Miklós az Alkotmánybíróság határozatával kapcsolatban lapunknak elmondta, Budapest ez ügyben is jogkövető magatartást tanúsít. De természetesen mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jogszabályok betartása mellett úgy módosítsa a fővárosi rendeletet, hogy a Főtáv hálózatáról történő esetleges tömeges leválást az önkormányzat elkerülhesse.

A főpolgármester-helyettes szerint az Alkotmánybíróság határozata csak tovább erősítette azt a véleményét, miszerint az európai uniós országok tendenciáját figyelembe véve, törekedni kell a környezetkímélő távfűtés árának piaci versenyképességéért. Vagyis, meg kell őrizni ennek a fűtési formának az életképességét. A főváros az elmúlt két évben ennek érdekében állt ki például az Öko-program, az ÖkoPlusz-program mellett, a Főtáv működési költségeinek lefaragása révén befagyasztotta az alapdíjat, elérte a Budapesti Erőmű Zrt. magas beszállítói hőárainak mérséklését és sikeresen kezdeményezte a távhő árának áfacsökkentését.

Hagyó Miklós ugyanakkor emlékezetett arra, hogy az UV-sugárzás már májusban meghaladta az egészségügyi határértéket. A távfűtés fogyasztói költségeinek mérséklése, tehát e fűtési forma népszerűségének növelése a tudatos környezetkímélés miatt is elengedhetetlen.