A Terrorelhárítási Központ számára biztosított, a háborítatlan magánélethez fűződő jogokat sértő, titkos megfigyeléseket lehetővé tevő törvényi felhatalmazások miatt alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz az Eötvös Károly Intézet két munkatársa.

A panaszosok szerint alkotmányos jogaikat sérti az, hogy a titkos megfigyeléseket nem bíró, hanem a miniszter engedélyezi. A panaszosokat az alkotmánybírósági eljárásban a Majtényi László Ügyvédi Iroda képviseli.

"Aki titkos megfigyelésben érintett, mindenfajta kontrollt elveszít a személyiségéről árulkodó információk felett. Az ilyen megfigyelések lényege ugyanis éppen az, hogy az érintett még csak nem is tudhatja, hogy a hatóságok róla információt gyűjtenek, így anélkül válik kiszolgáltatottá a legszemélyesebb kapcsolataival való kommunikációjában, hogy arról tudomása lenne” - érvel a két panaszos, Vissy Beatrix és Szabó Máté.

Úgy vélik, a megfigyelés tényének titokban tartása, a megfigyelő rejtőzködése miatt az érintett a megfigyelés teljes időtartama alatt védtelen: aki mit sem tud arról, hogy megfigyelik, annak arra sincs lehetősége, hogy tiltakozzon a magánszférájába történő behatolás ellen.

A titkos megfigyelés bírói engedélyezése hatékonyabb és célszerűbb is, mint az a vitatott és alkotmánysértő rendelkezés, amelynek hatályban tartását a panaszosok szerint semmi nem indokolja.

A két panaszos nem tud róla, hogy megfigyelnék őket – tehát alkotmányellenesnek tartott szabályozás konkrét kárvallottjai lennének –, ám a strasbourgi bíróság gyakorlata alapján úgy látják: az esetleges jogsértés potenciális lehetősége miatt is megalapozott lehet a beadványuk. Emellett jelzik, hogy a mindenkori kormányzat tevékenysége felett civil kontrollt gyakorolni igyekvő intézet munkatársaiként fokozottan ki lehetnek téve annak, hogy titkos megfigyelés áldozatává váljanak.