Ötvenmilliárd forint esett ki a költségvetésből azáltal, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lakóingatlanokra kivetett vagyonadót. A testület a törvény néhány pontját találta alkotmányellenesnek, ám úgy ítélte meg, hogy ezek nélkül a lakóingatlanokra vonatkozó teljes szabályozás nem áll meg a lábán, ezért az egészet eltörölte. Nem nyúltak viszont az egyéb vagyontárgyak, azaz a légi és vízi járművek, nagy teljesítményű motorral felszerelt autók vagyonadójához, így azok hatályban maradnak. A törvény része maradt az a jogszabályi rész is, amely az egészségügyi hozzájárulás eltörléséről rendelkezett.

A döntés váratlan volt, az Alkotmánybíróságtól származó értesülések alapján arra inkább február környékén lehetett számítani. Ez volt a harmadik hét, hogy a témát tárgyalta a testület, márpedig ilyen gyorsan ilyen fontosságú ügyben ritkán hoznak ítételet. Hogy most mégis így alakult, annak két oka lehet: a testületben nagy volt az egyetértés, azaz nem kellett sokáig vitázni a kereseteken, illetve felfokozott várakozás előzte meg a határozatot, mind az adózók, mind a politika részéről. Február 25-én már vallani és fizetni kellett volna a vagyonadót a vállalkozásoknak.

Az AB fő kifogása az volt, hogy az adóalap kiszámításához nem nyújt elégséges segítséget az állam. A becsléshez a lakástulajdonosok, a vagyoni értékű jog használói nem rendelkeznek elegendő információval, s nem segíti az eligazodásukat az adóhatóság holnapján közzétett kalkulátor (melyet eddig 500 ezren töltöttek ki, és 16 ezren mentették le az adatot) sem. Az APEH egyébként le tudná venni honlapjáról a kalkulátort, de a Pénzügyminisztériumra várnak, ahol "még tanulmányozzák" az AB döntését.

A többféle számítási mód összezavarja a felhasználókat: más számítás kell a bevalláshoz, más a tényleges adófizetési kötelezettség teljesítéséhez. Azt is kifogásolták, hogy túl szűk sávot határozott meg a törvényalkotó, amikor 10 százalékban húzta meg a szankció nélküli hibázási lehetőséget. Vagyis ekkora eltérést az adózó becsült és a revizorok által utóbb megállapított forgalmi értékben még tolerált a törvény, ebben az esetben nem kellett volna bírságot és pótlékot fizetni, csak a különbözetre jutó adót.

A testület szerint azonban a valósághoz közelebb áll egy ennél szélesebb, akár 30-40 százalékos eltérést is megengedő szabályozás, amint arra szerintük a lakáspiacon az adás-vételek során akad is példa.

Nem tetszett továbbá a testületnek, ahogy az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges tulajdoni viszonyokról rendelkezett a törvény. A jogszabály például a vagyoni értékű jog használóját is adóalanyként definiálja: az AB szerint oly módon teszi ezt a törvény, hogy a lakóingatlan teljes értékét alapul veszi az adó kiszámítása során, holott ez a jog más értékmegállapítást igényelne.

Valóban lehetett volna igazítani a törvényen - állítják adószakértők -, a becslés például tovább finomításra szorult volna. Ezzel együtt a nol-nak nyilatkozó szakértőket meglepte az ítélet. Egyikük szerint ezzel a döntéssel óvodásoknak tekinti az Alkotmánybíróság a lakástulajdonosokat. Évente több tízezer tranzakció zajlik a lakáspiacon, ahol a felek meg tudnak állapodni az ingatlan értékében. A határozatból kiindulva az illetéktörvény alkotmányosságát is fel lehetne vetni, hiszen ott is egy tetszőlegesnek tekinthető szerződési érték alapján állapítja meg az illetéket az APEH.

Ezzel a döntéssel egy életre lekerült a napirendről a vagyonadóztatás - állítják mások. Ezek után nem lesz kormány, amelyik fel merne vállalni egy ilyen jogszabályt. Ez olyan összetett, komplikált ügy, hogy különösebb erőfeszítés nélkül lehet mellette és ellene érveket sorakoztatni, akár alkotmányossági alapon - utalt egy szakértő arra, milyen nehezen lehet kiszámítani az AB ítéleteit adóügyekben. Talán az lenne a legtisztább, ha a teljes magyarországi ingatlanállományra készülne értékbecslés, ám ez idő- és pénzigényes, valószínűleg többe kerülne a leves, mint a hús.

Az AB tájékoztatása szerint több mint ötven indítvány érkezett hozzájuk. A testület hétfőn harmadszor tárgyalta a határozattervezetet, majd kedden folytatta a tanácskozást, és egyhangú határozatot hozott - közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke. Az AB kimondta: a lakóingatlanok adójának alapját a törvény szerint az adóalanynak kellett volna meghatároznia, mégpedig az adóév első napján fennálló forgalmi értékkel azonosan.

Az adóhatóság ugyanakkor e törvény értelmében jogosult lett volna arra, hogy utóbb a bevallott értéktől eltérően állapítsa meg a lakóingatlan forgalmi értékét, s a két érték közötti, tíz százaléknál nagyobb eltérés esetén az adóalanyt bírsággal sújtsa. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ez - az öt éves elévülési időn belül - még az adóalany és az adóhatóság formálisan jogszerű eljárása mellett is bármikor előfordulhatott volna.

A parlament tavaly júniusban fogadta el a vagyonadóról szóló törvényt. A Fidesz már bejelentette, hogy hatalomra kerülése után azonnal eltörli, de az AB gyorsabb volt.