Több lényeges ponton alkotmányellenes a távol tartásról szóló törvény - mondta ki tegnap nyilvános teljes ülésén kihirdetett határozatában az Alkotmánybíróság. Így marad a hatályos szabályozás: a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartást ma csak a bíróság rendelheti el, és kizárólag szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény gyanúja esetén.

A parlament tavaly decemberben fogadta el a távol tartásról szóló törvényt, amely az erőszaknak egy teljesen új értelmezését adta. Vagyis: átmenetileg - legfeljebb harminc napra - azokat is kitilthatnák saját lakásukból, akik megsértik hozzátartozóik emberi méltóságát, szexuális önrendelkezési jogát, illetve súlyosan veszélyeztetik a testi és lelki egészségét. A jogszabály a közeli hozzátartozók körét is újrafogalmazta. A házastárs, a gyermek és a szülők mellett e körbe tartozna a volt házastárs vagy élettárs, de még az egykori jegyes, sőt az „együttélés nélkül bensőséges kapcsolatban álló személyt" is.

Sólyom László köztársasági elnök a törvényt nem írta alá, hanem előzetes normakontrollt kért. Az államfő szerint az erőszakos cselekmények, illetve a hozzátartozók körének szabályozása is túl tág, ráadásul nehezen értelmezhető, ezért visszaélésekre adna lehetőséget. A családon belüli erőszak elleni fellépés méltányolható cél, ám a bántalmazót saját lakása használatában, szülői felügyeleti joga gyakorlásában csak szigorú garanciális szabályok alapján lehet korlátozni - hangsúlyozta az államfő. A parlament által elfogadott törvény nem felel meg ennek a követelménynek. Sólyom rámutatott: a jogszabályban még súlyos hiba is van, hiszen kitilthatnák a saját lakásából azt, aki nem is él együtt a bántalmazottal.

Az Alkotmánybíróság osztotta a köztársasági elnök aggályait, és a törvényt alkotmányellenesnek találta. A testület tagjai maguk is úgy találták, hogy az erőszak fogalmának ilyen kiterjesztése túl széles és értelmezhetetlen. Ha ezekre hivatkozva korlátoznák bárki személyes szabadságát, az a bírák szerint aránytalan intézkedés volna. A hozzátartozók körének szabályozását ugyancsak elfogadhatatlannak minősítette a testület. A határozat kimondja: az ilyen értelmezés visszaélésekhez vezetne.

A távol tartás intézménye önmagában nem elfogadhatatlan, és a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében szükség lehet ilyen intézkedésre - szögezték le az alkotmánybírák. Ám az efféle jogkorlátozást csak megfelelő garanciális szabályokkal körülbástyázva lehet alkalmazni. A döntést követően a Köztársasági Elnöki Hivatal szóvivője, Wéber Ferenc közölte: az államfő fontosnak tartja, hogy a jogalkotó mielőbb találjon valóban hatékony eszközt a családon belül erőszak elleni fellépésre.