Alkotmányellenes a Danubiusra és a Slágerre szabott törvénymódosítás
Sólyom László államfőnek adott igazat ma az Alkotmánybíróság (AB). Így már szinte biztos: a Sláger és a Danubius Rádiónak pályáznia kell a novemberben lejáró sugárzási engedély megújításáért. A rádiók egy ízben már kaptak automatikus hosszabbítást, ám a másodszori lehetőség előtt "betette a kaput" az államfői vétó nyomán született alkotmánybírósági döntés.
Az Országgyűlés tavaly decemberben nyitott egy kiskaput a két rádió számára – nagy többséggel úgy módosította a hatályos médiatörvényt, hogy a médiahatóság (ORTT) akár pályáztatás nélkül is engedélyezhette volna a két országos kereskedelmi adó további működését. Az államfő azonban „vétózott” – a döntést nem szentesítette, hanem az AB-hez küldte előzetes normakontrollra. A testület pedig egyetértett Sólyommal, alkotmányellenesnek nyilvánította a pályáztatás nélküli hosszabbítást. A határozat megerősíti Majtényi László ORTT-elnök álláspontját: ő ugyanis mindvégig, a testületet megosztó politikai viták közepette is amellett volt, hogy versenyeztessék meg a két rádió által használt frekvenciát.
Az államfő kifogásait is helybenhagyta az AB, méghozzá egyhangú döntéssel: a verseny nélkül, többször egymás utána egyazon vállalkozásnak odaítélt koncesszió korlátozza a sajtó és a vállalkozás szabadságát. Továbbá figyelmeztet: a törvényhozók nem kedvezhetnek indokolatlanul egyes piaci szereplőknek.
Az AB-döntés után a rádióknak vélhetően végig kell menniük a pályázati procedúrán. A hónap közepére megszületett a pályázat tervezete, amelyről közmeghallgatáson mondhatják el véleményüket az érintettek július 13-án. Csak ezt követően készül el a végleges pályázati anyag - ez a közmeghallgatás nyomán még akár változhat is.
A hosszú procedúra és az elnyújtott határidők miatt egyes szakértők úgy látják: csak „nagy jóakarattal” fejezhetik be időben, november vége előtt a pályázatatást. Ha ez mégsem sikerülne, egy képtelen jogi helyzet állna elő: a két rádió nem sugározhatna tovább, de más rádió sem szólalhatna meg a helyükön. A helyzet képtelenségét csak fokozná, hogy a Sláger és a Danubius tulajdonosai már tavaly jelezték újrázási szándékukat - akár pályázással, akár a nélkül. Ám a médiahatóság kezét is megkötötte a digitális átállásról szóló törvény - tavaly év végéig nem írhatták ki a pályázatot, amit a médiatörvény szerint már tavaly novemberben meg kellett volna tenniük.
A bizonytalanságot csak növelte az államfő vétója, és az, hogy az Alkotmánybíróság elé került az ügy. Az érdekelt médiumok környezetében ugyanis sokan remélték: az AB mégsem ad igazat Sólyom Lászlónak, és elkerülhetik a pályázaton való részvételt. Több, a médiumok környezetében mozgó szakember azt mondja: a mostani, bizonytalan kimenetelű helyzetnél még az is jobb lett volna, ha engedélyezik a két rádiónak a pályázat nélküli folytatást.
A Sláger és a Danubius tulajdonosai korábban úgy nyilatkoztak: indulnak a pályázaton, ám a kiírás tervezetében szereplő árakat – egyszeri díj: 350-700 millió forint, majd 2011-júliusától évi 200 millió forint fix díj, plusz az előző éves nettó árbevétel 10-15 százaléka – irreálisnak és kigazdálkodhatatlannak tartják. A közmeghallgatáson hangot is adnak majd elégedetlenségüknek - tudtuk meg.
A politikusok, akik tavaly decemberben a két rádió számára kedvezően alakították át a médiatörvényt - ez a módosítás az AB-döntés miatt nem lép életbe - most eltérően nyilatkoznak a verdiktről és arról: születhet-e még a két médiumnak kedvező médaitörvény-módosítás ősszel a parlamentben.
Jánosi György, az MSZP médiapolitikusa szerint ez az ajtó bezárult, most már minden bizonnyal pályáztatás lesz. Az Alkotmánybíróság döntéséről Jánosi azt mondta: az a baj vele, hogy csak a médiatörvény szabályait nézte, a digitális átállásról szóló jogszabályt nem. Pedig utóbbi előre jelzi: a digitális rádiózásban is - amelynek országos kiteljesedését 2014-re valószínűsíti, de konrét határidőt nem szab - megszűnik a frekvenciaszűkösség, megszűnik az engedélyeztetés, a műsorszolgáltatóknak csak bejelentési kötelezettségük lesz.
- Persze brutális ellentmondás van a digitális átállásról szóló törvény és a hatályos médiatörvény között - mondta a NOL-nak Jánosi. Valóban: a digitális átállásról szóló, szabad frekvenciahasználatot engedélyező törvény csak az új médiatörvénnyel lenne megvalósítható. Ennek ötpárti verzióját - amitől a Fidesz az elfogadás előtti pillanatokban szakami okora hivatkozva elállt - Jánosi maga nyújtotta be az Országgyűlésnek a közelmúltban (elfogadása viszont ebben a kormányzati ciklusban nem valószínű).
Cser-Palkovics András, a Fidesz médiapolitikusa és helyettes szóvivője óvatosabban nyilatkozott az AB-döntésről. A NOL-nak azt mondta: tudomásul veszik a határozatot, a következő hetekben értékelik: jelent-e bármiféle kötelezettséget a jogalkotók számára. - Szeptemberig törvénymódosításra úgysincs lehetőség, körülbelül két hét kell a szakmai álláspont kialakítására - nyilatkozta a NOL-nak Cser-Palkovics.
Pető Iván az SZDSZ-től azt mondta: bár nem ismeri az AB-határozat teljes szövegét és indoklását, nagy meglepetés a döntéssel nem érte.
