Alkotmányellenes a bírák kényszernyugdíjazása
A kormány szerdai ülésén értékeli az Alkotmánybíróság (AB) döntését a bírák nyugdíjazásának alkotmányellenessé nyilvánításáról, és várhatóan ekkor tesz javaslatot az Országgyűlésnek az AB által megállapított ellentmondások feloldására – nyilatkozta a távirati irodának Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A kormány a közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatát vitatja meg szerdán.
Répássy elmondása szerint az AB hétfői döntése nem érinti az alaptörvény 26. cikkének 2. bekezdését, amely szerint "a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn". Az államtitkár arról is beszámolt, hogy a záró rendelkezés szerint a kormány köteles az alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat az Országgyűlés elé terjeszteni.
Az AB a hatálybalépés napjára visszaható hatállyal semmisítette meg a bírák nyugdíjazásának szabályozását, miután megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.
Az Alkotmánybíróság formai szempontból azt kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát a vizsgált szabályozásban nem sarkalatos törvény határozza meg. Tartalmi szempontból pedig azt, hogy az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. Az AB szerint a bírák felső korhatárát a jogalkotó viszonylag szabadon állapíthatja meg, azonban a felső korhatár csökkentésével járó új korhatárt csak fokozatosan, kellő átmeneti idő alatt, a bírák elmozdíthatatlansága elvének sérelme nélkül lehet bevezetni.
Az AB határozatához a 15 tagú testületből 7-en fűztek különvéleményt.
Ítélet kell a visszahelyezéshez?
A bírák nyugdíjazására vonatkozó szabályozást visszaható hatállyal megsemmisítő hétfői alkotmánybírósági döntés nincs közvetlen kihatással a bírák már megszűnt, illetve ez év második félévében megszűnő szolgálati viszonyára –közölte az Országos Bírósági Hivatal (OBH) az MTI-vel. A közleményben azt írták: a bírák jogállásáról szóló törvénynek a nyugdíjazással kapcsolatos, év elejétől hatályos rendelkezései alapján születtek meg az érintett bírói felmentések az elmúlt időszakban. Az AB hétfői döntése a már megszűnt szolgálati viszonyokra, valamint a második félévben érintett bírák szolgálati viszonyának megszűnésére közvetlen kihatással nincsen – tette hozzá az OBH, amely kitér arra is, hogy a már felmentett bírók ismételt kinevezésére csak egyedi bírósági döntés alapján kerülhet sor.
Az OBH tudatta, hogy a hatályos szabályok szerint a nyugalmazott bírák ismételt bírói kinevezése sem a 2012-ben már kinevezett bírák, sem a kinevezett bírósági vezetők jogállását nem érintheti.