Részben alaptörvény-ellenes a három csapás – mondta ki az Alkotmánybírság (Ab) a kedden nyilvánosságra hozott határozatában. A testület szerint ha valakit egy eljárásban legalább három személy elleni bűncselekmény miatt vonnak felelősségre, akkor a büntetési tétel nem emelkedhet automatikusan a kétszeresére.

A testület azt sem tartja elfogadhatónak, hogy amennyiben a kiszabott büntetés meghaladná a húsz évet, vagy amikor a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, kötelező életfogytigot kiszabni.

Az Ab tehát megállapította, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetése esetén alkalmazandó szigorúbb halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alaptörvény-ellenes. A testület a büntető törvénykönyv (Btk.) alaptörvény-ellenes rendelkezését hatálybalépésétől – 2013. július 1-jétől – visszaható hatállyal megsemmisítette.

Az ügyben a Fővárosi Ítélőtábla és a Fővárosi Törvényszék fordult az Ab-hez. A bírói indítványokban kifogásolt szigorúbb szabályok szerint ha valaki legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el, és azokat egy eljárásban bírálják el, a legsúlyosabb cselekmény büntetési tételének felső határa a kétszeresére emelkedik. Amennyiben ez meghaladná a húsz évet, vagy egyébként a halmazatban lévő cselekmények közül valamelyik életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. A bírói indítványok mind a régi, mind az új Btk. vonatkozó rendelkezését kifogásolták.

Az Ab a jogbiztonsággal összefüggésben vizsgálta a halmazati büntetéskiszabási rendelkezés alkotmányosságát. A szigorúbb gyakorlat alapfeltétele, hogy a bűncselekmények elbírálása egy eljárásban történjék. Ez ugyanakkor a bíróságok célszerűségi szempontú döntésén múlik, amely nem kötelező jellegű.

A különböző eljárásjogi helyzet – tehát hogy a cselekmények elbírálása egy vagy külön-külön eljárásban történik-e – azonban teljesen eltérő büntetéshez vezethet. Az Ab ezért megállapította: sérti a jogbiztonságból fakadó kiszámíthatóság és előreláthatóság követelményét, hogy a kifogásolt rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy a legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt elkövető terheltek esetében azonosak legyenek a büntetéskiszabás körülményei.

Az Ab a vizsgált rendelkezésnek azt a fordulatát is alaptörvény-ellenesnek nyilvánította, amely bizonyos esetekben kötelezővé teszi az életfogytiglani szabadságvesztés kiszabását. Ellentétes ugyanis a jogállami büntetési rendszer alkotmányossági kritériumaival – érvelt a testület –, hogy a szabály nem teszi lehetővé a bíróságok számára, hogy minden bűncselekményt a tényleges súlyuk szerint értékeljenek.

A testület ezért az alaptörvény-ellenes rendelkezést visszaható hatállyal megsemmisítette. Elrendelte ugyanakkor, hogy az e passzuson alapuló, s jogerősen lezárt büntetőeljárásokat vizsgálják felül.

Ez azonban kizárólag a büntetéskiszabást érinti, és a határozat alapján senkit nem kell automatikusan szabadlábra helyezni, s egyetlen ügyet sem kell újratárgyalni.

Az Ab hangsúlyozza továbbá, hogy a vizsgálat tárgya nem általában az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó „három csapás” szabálya, hanem a halmazati büntetés súlyosításával összefüggő rendelkezések alkotmányosságának vizsgálata volt.

Ezek a halmazati szabályok olyan elkövetőkre is vonatkozhattak, akik első alkalommal követtek el egyszerre vagy rövid időn belül legalább három, személy elleni erőszakos bűncselekményt, de korábban még nem voltak büntetve – mutatott rá a testület.

Az erőszakos többszörös visszaesőkre vonatkozó, „három csapás” másik feltétele, hogy a tettest korábban már legalább két alkalommal elítélték. Rájuk a döntés nem vonatkozik, így a bíróságoknak bizonyos esetekben – például korábban kétszer rablás miatt elítélt személy esetében a harmadik hasonló bűncselekmény után – változatlanul tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kell kiszabniuk.