Alkotmánybírósághoz fordult az ombudsman

Alkotmánybíróság ombudsman

Az Alkotmánybírósághoz fordult az alapvető jogok biztosa az új polgári törvénykönyv (Ptk.) közéleti szereplők bírálhatóságát szűkítő feltétele miatt - olvasható az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának vasárnap az MTI-hez eljuttatott közleményében.

Szabó Máté ombudsman szerint a sajtó- és a szólásszabadság szempontjából aggályos, hogy a 2014. március 15-étől hatályos új Ptk. a közéleti szereplők bírálatának feltételeként írja elő a "méltányolható közérdek" fennállását. Ennek a törvénybe való beemelése bizonytalan jogi helyzetet, aránytalan korlátozást eredményezhet.

Több panaszos, köztük országgyűlési képviselők, jogvédő civil szervezetek kérték az alapjogi biztostól, hogy a 2013. február 26-án kihirdetett új Ptk. egyes rendelkezései kapcsán kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárását. A beadványok nyomán három kérdéskört, a hozzátartozó fogalmának meghatározására, a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokságra és a közéleti szereplők személyiségének védelmére vonatkozó rendelkezéseket is vizsgálja, illetve vizsgálta a biztos. Az utóbbival kapcsolatban az egyik beadványozó kifogásolta, hogy az új Ptk. szövege szűkebbre szabja a közéleti szereplők bírálatának lehetőségét, a kritika megengedése felől a személyiségvédelem felé tolja el a normatív mércét.

Az új polgári jogi kódex immár külön rendelkezik a közéleti szereplő bírálhatósága és személyiségi jogai védelméről. Eszerint a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása méltányolható közérdekből, szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét. A szabályozás nyomán - a közügyek vitatását biztosító véleményszabadság érvényesülése érdekében - három feltétel együttes teljesülése esetén lehetséges az erőteljesebb bírálat: ha nem sérti az érintett emberi méltóságát, ha szükséges és arányos mértékben történik, és ha igazolható az ügyben a "méltányolható közérdek" fennállása is - ismerteti.

Az 1994 óta töretlen magyar alkotmánybírósági gyakorlat és európai alapjogi mérce alapján a közhatalmat gyakorló személyekkel, közszereplő politikusokkal kapcsolatos, nem szankcionálható véleménynyilvánítás köre tágabb, mint más személyeknél. A biztos szerint a közéleti szereplők bírálata során a véleménynyilvánítás kiemelt védelme mellett alkotmányos határt jelent az emberi méltóság sérelme, a szükséges és arányos mérték. Ezek a feltételek ugyanis az Alaptörvényből közvetlenül következnek, azt konkretizálják. Ezen túlmenően ugyanakkor indokolatlan megkövetelni, különösen pedig "méltányolható" jelzővel ellátva feltételül szabni a közérdek fennállását. Az indítványban az is szerepel, hogy a jogbiztonság követelménye szempontjából már maga a "méltányolható" jelző is nehezen értelmezhető.

A biztos rámutatott, hogy a közéleti tevékenység kritikája - amíg az alkotmányos határon belül van - minden esetben közérdek, nélkülözhetetlen a közvélemény szabad alakítása, a plurális demokrácia működése szempontjából.

Szabó Máté szerint a közszereplést vállalóknak el kell fogadniuk, hogy a sajtó és a szélesebb közvélemény figyelemmel kíséri cselekedetüket. Nagyobb türelmet kell tanúsítaniuk tevékenységüket kritizáló, bíráló megnyilvánulásokkal szemben - hangsúlyozta alkotmánybírósági indítványában az ombudsman a közlemény szerint.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.