Alkotmánybíró nem vállalhatna dékáni megbízatást, így a tavaly szeptemberben a testület tagjává megválasztott Varga Zs. András sem viselhetne ilyen tisztséget a Népszava cikke szerint. Varga Zs. 2013 óta vezeti a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogtudományi karát. Az összeférhetetlenségi eljárás megindítását egy magánszemély kérte az Alkotmánybíróság (AB) elnöknek címzett közérdekű bejelentésében.

Lenkovics Barnabás válaszában leszögezte: nincs ok semmilyen intézkedésre, mert korábban az AB teljes ülése megállapította, hogy nincs összeférhetetlenség. Alkotmánybíró ugyanis viselhet a „tudományos és felsőoktatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó tisztségeket, ha az (...) a feladatok ellátását nem akadályozza” – érvel az elnök. Varga Zs.-t ugyanakkor az egyetem rektora felmentette a dékáni feladatai nagy része alól, és pótlékot sem kap.

A Népszava szerint egy 2007-es belső határozat szigorú összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg, és azok alapján az alkotmánybíró nem lehetne dékán vagy rektor. Forrásaink szerint a testület egykor még ennél is továbbment, mert a kezdetekkor kimondták: tudományos, oktatói, művészeti és szerzői jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet is csak úgy folytathatnak, hogy feladataik ellátása során személyi döntéseket nem hozhatnak.

A mostani ügy különben azért is érdekes, mert Varga Zs. a dékáni jogkörök jelentős részét nem gyakorolja, tehát a gazdálkodással összefüggő és munkáltatói feladatokat nem lát el, hanem azokat más hatáskörébe utalták. Így vezetői pótlékot sem kap, ebben az esetben viszont kérdéses, hogy egyáltalán miért ragaszkodik a kiüresített címhez.