Az Alkotmánybíróság frissen kinevezett bírájának, Czine Ágnesnek a fia is érintett a nyelvvizsgabotrányban. A Blikk értesülései szerint F. Bálint egyike azoknak, aki több százezer forintért angolnyelv-vizsgát vásároltak, ahelyett, hogy tanultak volna, és megmérették volna magukat.

A hivatalos okmányt vásároló fiatalembert csak megrovásban részesítették. Több befolyásos vezető is van, aki vádemelés nélkül megúszta a nyelvvizsgaügyet. Pártállástól függetlenül akadnak politikusok, minisztériumi tisztségviselők, akikkel szemben nem emeltek vádat – számolt be a lapnak az egyik vádlott. Azt is elmondta, hogy a lefoglalt bizonyítékok között van egy olyan számítógépes kimutatás, amelyből kiderült a hatóságok számára, hogy az érintett tisztségviselők éppen milyen felelős beosztást töltöttek be.

A nyelvvizsgabotrányban érintett Répássy Róbertnek, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának volt kabinetfőnöke, Szíjgyártó Judit, akit nemrégiben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egyik vezető munkatársává neveztek ki.

A lap információi szerint az 1009 vádlottból mindössze 40 került a vádlottak padjára, 914 érintett esetében vádelhalasztással élt az ügyészség. Ez azt jelenti, hogy ha két évig nem követnek el más bűncselekményt, megússzák a nyelvvizsga vásárlását. Megrovással 25 ember úszhatta meg az ügyet, de volt, akire nem lehetett rábizonyítani a bűncselekményt.

A Blikk próbálta elérni a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot és az Alkotmánybíróságot, hogy kiderítsék, mennyire bocsánatos bűn a vesztegetés, de lapzártáig nem kaptak választ kérdéseikre.