Így alkotmányos szinten szabályozhatják a névjegyzékbevétel kérelmezésének határidejét és módját, rögzítve, hogy Magyarországról nem, csak a határon túlról lehet levélben feliratkozni. A KDNP-s Salamon László vezette testület szerdán terjesztette be az erről szóló módosító javaslatát az Országgyűlésnek.

A fideszes előterjesztők, köztük a Miniszterelnökséget államtitkári rangban vezető Lázár János korábban mindössze azzal egészítette volna ki az alkotmányt, hogy sarkalatos törvény feliratkozáshoz kötheti a választójog gyakorlását. Az előterjesztéshez érkezett bizottsági módosító javaslat viszont részletesebb szabályokat is megállapít, így az alkotmányban rögzítené, hogy a névjegyzékbevétel a választást vagy a népszavazást megelőző 15. napig kérelmezhető.

A javaslat alapján a választójog csak előzetes regisztrációt követően gyakorolható. A magyarországi lakóhellyel rendelkezők személyesen vagy elektronikus úton iratkozhatnak fel – tartalmazza az előterjesztés. A kormánypártok választási eljárásra vonatkozó törvényjavaslata emellett a levélben történő regisztrációra is lehetőséget adott volna a Magyarországon élőknek – igaz, csak két hétig, a választást megelőző év szeptemberében –, ám a bizottsági indítványban ez a lehetőség már nem szerepel. Az MTI információi szerint ez a megoldás összefüggésben van azzal, hogy Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke aggályait jelezte a kormányoldal felé az ügyben.

A magyarországi lakóhellyel nem rendelkezők levélben vagy elektronikus úton kérhetik felvételüket a névjegyzékbe az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító javaslat értelmében. Eszerint a névjegyzéket minden országgyűlési választás előtt meg kellene újítani, kivéve, ha a voksolást a parlament feloszlása vagy feloszlatása miatt tartják. A parlament hétfőn egyébként már lezárta a választási regisztrációval összefüggő alkotmánymódosítás részletes vitáját, vagyis a most benyújtott változtatásról csak szavazni fog az Országgyűlés, tárgyalni nem.