Vörösiszap: csak az EU harcolhat ki megoldást

Öt évvel a kolontári vörösiszap-baleset után továbbra sincsenek jogi eszközök a hasonló környezeti katasztrófák megelőzésére, illetve a károk rendezésére. A magyar kormányt nem sikerült rávenni a probléma kezelésére, a nem hivatalos kormányálláspont szerint a biztonsági garanciák túlságosan megdrágítanák a termelést.

Az európai környezeti szabályozás alapja a szennyező fizet elv, ez azonban a gyakorlatban nem érvényesül: a vörösiszap-balesetért legalább részben felelős Mal Zrt.-nek például mindössze 10 millió forintos biztosítása volt, miközben a kár 40 milliárdra rúgott. A kárrendezés szinte teljesen az adófizetőkre maradt.

Mint a Greenpeace felhívta rá lapunk figyelmét, 2007-ben az akkor még létező környezetvédelmi tárca elkészített egy tervezetet a kötelező környezeti felelősségbiztosítás bevezetésére – ehhez még jogszabályt sem kellene módosítani, mert a környezetvédelmi törvényből levezethető, csupán egy kormányrendeletre lenne szükség, de az elmúlt nyolc évben egyetlen kormány sem foglalkozott az üggyel. A jelenlegi szabályozás alapján a vétkes cégre még akkor is nehéz ráterhelni a kárt, ha egyértelmű a felelőssége: egy minapi per nyomán a Malnak 67 károsult közül végül csak 11-nek kellett fizetnie, összesen 18 millió forintot.

A lakosok is takarították a vörös isza pot a katasztrófa után
A lakosok is takarították a vörösiszapot a katasztrófa után
Reviczky Zsolt / Népszabadság/archív

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője, az Európai Parlament környezetvédelmi bizottságának alelnöke lapunknak azt nyilatkozta: a katasztrófa nyomán egyedül a bányászati törvényt módosították, így legalább az egyértelművé vált, hogy melyik hatóság feladata a vörösiszap-tárolókhoz hasonló létesítmények ellenőrzése. Magát a hatóságot időközben beolvasztották a kormányhivatalokba, az ellenőrző kapacitás is szűkös, az érdemi ellenőrzéshez nem elegendő. Valódi megoldást Jávor szerint az jelentene, ha a nagy környezeti kockázatú tevékenységet végző cégeket érdekeltté tennék a megelőzésben. Ezt a célt szolgálhatná a kötelező biztosítékadás, illetve a környezeti felelősségbiztosítás rendszere, amely kiegészülne egy európai ipari biztonsági alappal – utóbbi a biztosítási összegen felüli károkat rendezhetné. Az erről szóló, a magyar képviselő által kezdeményezett állásfoglalás összpárti támogatással került nemrég az EP elé.

Magyarországon az egyértelmű tapasztalatok – a vörösiszap-ügy mellett például az Illatos úti vegyszerszennyezés – ellenére sem várható gyors előrelépés. Az Orbán-kormány mereven elzárkózik a környezeti biztosítékok és biztosítások bevezetésétől: a nem hivatalos, de háttérbeszélgetéseken lapunk munkatársával is megosztott kormányálláspont szerint ezek túlságosan megdrágítanák a termelést, csökkentenék a magyar cégek versenyképességét. A környezeti kockázat csökkentése így kizárólag az uniós szabályozás megszigorításától remélhető.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.